A veszélyes vásárlási csapda, ami spórolásnak álcázza magát

Az infláció és a növekvő árak miatt mindannyian keressük a lehetőségeket, hogyan nyújthatnánk meg a családi költségvetést. Létezik azonban egy rendkívül elterjedt vásárlási szokás, amely csendben, észrevétlenül dolgozik a pénztárcánk ellen, miközben azt az illúziót kelti, hogy éppen pénzt takarítunk meg.

Ezt a viselkedést a pénzügyi pszichológia „spaving”-nek nevezi (a spending – költés és a saving – spórolás szavak összevonásából). Ez az a jelenség, amikor plusz termékeket teszel a kosaradba csak azért, hogy elérd az ingyenes szállítást, felesleges dolgokat halmozol fel, mert akciósak, vagy többet költesz, hogy feloldj egy nagyobb százalékos kedvezményt.

Ezt olvastad már?

Hosszabb élet, tudatosabb tervezés: hogyan gondoskodhatnak a nők az időskori biztonságukról?

Pénztárcájuk mellett a magyarok idegeit is megviselik a váratlan kiadások – Ez segíthet a váratlan pénzügyi helyzetek kezelésében

A pszichológiai hadviselés a kosaradban

Dr. Charles Chaffin, az Iowa Állami Egyetem professzora és a Money & Risk Inventory pénzügyi pszichológiai cég vezérigazgatója szerint ilyenkor a fókuszunk teljesen eltolódik. Ahelyett, hogy arra figyelnénk, mennyit adunk ki a kezünkből, csak azt látjuk, mennyit „nyertünk” az üzleten. A cél a racionális fogyasztásból átvált egyfajta tranzakciós győzelembe. Ez a mentális átállás egyáltalán nem a véletlen műve; a kereskedők mesteri szinten irányítják át a figyelmünket a szükségleteinkről magára az akcióra. A folyamatot néhány jól ismert pszichológiai berögződés vezérli.

Az egyik ilyen a veszteségtől való félelem. Az emberek sokkal intenzívebben élik meg a veszteséget, mint az ugyanolyan mértékű nyereséget. Egy korlátozott idejű ajánlat láttán úgy érezzük, hogy pénzt veszítünk, ha elsétálunk mellette, még akkor is, ha az adott terméket eredetileg meg sem akartuk venni.

Ehhez társul a „fizetés fájdalmának” csökkenése. A hangzatos akciók tompítják azt a kellemetlen érzést, amit a pénz kiadásakor érzünk. Nem a pluszban elköltött tízezer forintra koncentrálunk, hanem arra a háromezerre, amit állítólag megtakarítottunk. Végül a horgonyhatás is közbelép: a kereskedők a kihúzott, eredeti árat teszik a leértékelt ár mellé, így a kedvezmény sokkal értékesebbnek tűnik, mint amilyen valójában.

Akció vagy újabb kiadás?

Természetesen nem minden kedvezmény rossz döntés. Ha egy nagy kiszerelésű terméket vásárolsz meg akciósan, amit egyébként is használsz és biztosan elfogy, az valódi spórolás.

Mark Sanaiha pénzügyi tervező szerint a határvonal nagyon éles: ha az akció egy olyan vásárlást szül, ami korábban nem is létezett a fejedben, akkor az nem kedvezmény, hanem egy teljesen új, felesleges kiadás.

Mielőtt bedobnál még egy terméket a kosárba az ingyenes szállításért, tegyél fel magadnak három egyszerű kérdést:

• Akartam ezt a terméket már azelőtt is, hogy megláttam az akciót?

• Valóban használni fogom a közeljövőben?

• Azért vásárolok, mert szükségem van rá, vagy csak a jó üzlet érzésére vágyom?

Dr. Chaffin szerint a legegyszerűbb szűrő az, ha megkérdezed magadtól: megvenném ezt akkor is, ha teljes áron lenne? Ha a válasz nem, az akció irányítja a pénztárcádat, nem te. Ami nincs rajta a bevásárlólistádon, az nem spórolás, hanem felesleges költés.

Így építs be fékezőket a mindennapokba

A szakértők azt javasolják, hogy tudatosan nehezítsd meg a saját dolgodat vásárlás közben, hogy legyen időd átgondolni a döntéseidet.

Vásárolj kézzel írt listával, és töröld ki a bankkártya-adataidat a webáruházakból, hogy a manuális gépelés alatt legyen időd meggondolni magad. Amikor pedig megmozdul a kezed a fizetés gomb felé, emlékeztesd magad egy nagyobb, hosszú távú pénzügyi célodra, például egy utazásra vagy a megtakarításodra.

Forrás: CNBC

Borítókép: Iuliia Pilipeichenko, Unsplash