Ennyivel hizlalhatja az állam pénztárcáját a Sziget Fesztivál

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A GKI számításai szerint a nagy látogatottságú, a külföldiek körében is népszerű rendezvények évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, illetőleg a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele kiváltképp fontos, hiszen az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken.

Ezt olvastad már?

A szülők többségének kihívást jelent a nyári szünet – a gyermekfelügyelet okozza a legtöbb fejtörést

Guggolás lábujjhegyen: a gyakorlat, ami megerősíti a lábad és az ízületeidet

A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak. A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták.

Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Kiemelték, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatára, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapján készült – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Borítókép: Jade Masri, Unsplash