Ajándéklista, elvárások, elszállt költségek – a gyerekzsúr lett az új esküvő?

Elmúltak azok az idők, amikor egy gyerek születésnapja néhány szendvicsről, ropiról és egy otthon sütött tortáról szólt. Ma a zsúrok egyre inkább státuszszimbólummá válnak: a közösségi elvárások, az iskolai versengés és a „mindenki ezt csinálja” nyomása pedig sok szülőt sodor anyagilag és lelkileg is túl a határain.

Egy tízéves kislány születésnapja ma már könnyen többnapos eseménnyé válik: tematikus buli otthon vagy bérelt helyszínen, alvós program, profi animátor, majd egy „különleges anya–lánya élmény” másnap – koncert, színház, élménypark. A brit példák ugyan extrémnek tűnhetnek, de a jelenség Magyarországon is egyre ismerősebb. A játszóházas tortázást felváltják a VR-játékok, a lézerharc, a kreatív workshopok vagy az egész osztályt megmozgató tematikus programok.

Ezzel párhuzamosan az árak is elszabadultak. Egy átlagos, 10–15 fős zsúr Budapesten ma könnyedén elérheti a 150–250 ezer forintot, de ha a teljes osztály hivatalos, a végösszeg akár a duplája is lehet. A dekoráció, az ételérzékenységek figyelembevétele, az ajándéktasakok, az élő program és a helyszín mind hozzáadódik a számlához, gyakran utólag, amikor a szülő már azt hitte, mindent kipipált.

Ezt olvastad már?

Egy élettel fizetni a házasságért: Miért veszélyes a kapcsolatmentő baba?

Már napi öt mesével jelentősen javíthatjuk gyermekeink fejlődését

A „tökéletes buli” nyomása

A gyerekek elvárásai ma nagyrészt nem otthon, hanem egymás között formálódnak. Ki hol ünnepelt, milyen volt a torta, mit kaptak ajándékba – ezek a beszélgetések már az alsó tagozatban is jelen vannak. A szülők pedig sokszor attól tartanak, hogy ha „csak egy szerényebb” programot szerveznek, gyermekük kimarad valamiből, vagy rosszabb esetben szégyenérzetet él át.

Ez a nyomás új, vitatott megoldásokat is szül. Külföldön már megjelent, itthon pedig óvatosan szivárog be az a gyakorlat, hogy a meghívón utalnak a költségekre, vagy burkoltan hozzájárulást kérnek. Emellett egyre gyakoribbak a digitális ajándéklisták is, ahol előre meg van határozva, ki mit hozzon, gyakran nem néhány ezer, hanem több tízezer forintos tételek szerepelnek rajtuk. A vendégek így nemcsak jelenléttel, hanem komoly anyagi hozzájárulással is „részt vesznek” az esemény finanszírozásában.

A jelenség érzelmi oldala legalább ennyire terhes. Sok szülő számol be arról, hogy a szervezés az egyik legstresszesebb feladat az évben: idő, pénz, logisztika, megfelelési kényszer. Nem ritka, hogy a végén már senki nem élvezi igazán, sem a gyerek, sem a felnőtt.

Hol a határ – és ki húzza meg?

Természetesen léteznek extrém példák a celebek világából, ahol a gyerekzsúr költségvetése egy kisebb lakás árával vetekszik. Ezek inkább látványos tünetei egy szélesebb jelenségnek: annak, hogy a gyerekek születésnapja mára társadalmi üzenetté vált. Arról szól, mit engedhetünk meg magunknak, mennyire vagyunk „jó szülők”, és hol helyezkedünk el a láthatatlan ranglétrán.

Pedig a legtöbb gyerek számára a lényeg továbbra is egyszerű: együtt lenni a barátokkal, nevetni, játszani, ünnepelni. Egy nyári piknik a parkban, egy közös sütés, egy kreatív délután sokszor maradandóbb élmény, mint a legdrágább program. A különbséget gyakran nem a pénz, hanem a figyelem és a hangulat adja.

A gyerekzsúrok inflációja valójában rólunk, felnőttekről szól. Arról, mennyire merünk kilépni az összehasonlítás spiráljából, és mennyire tudunk nemet mondani egy olyan versenyre, amelynek soha nincs vége. Mert miközben a születésnap elvileg az örömről szólna, egyre több család számára válik anyagi és érzelmi teherpróbává.

Forrás: The Independent

Borítókép: Freepik