A Louvre titkai: 422 ezer műkincs ma is raktárakban várja a sorsát
A Louvre egyike azoknak a helyeknek a világon, ahova évtizedek, évszázadok óta emberek milliói özönlenek.
A hatalmas palota a legek épülete: a világ leglátogatottabb múzeuma, egyben a legnagyobb is – homlokzatának teljes hossza közel két mérföld – és az egyik leggazdagabb művészeti kinccsel rendelkezik. Nevét, a hagyomány szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta (Lupara, Louverie).
Mindegyik király átépíttette
Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak szánta. A várat V. Károly király 1364 és 1380 között gótikus stílusban átalakíttatta, I. Ferenc 1527-ben szintén újjáépítette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg. Később Medici Katalin volt az, aki az építkezést minden erejével előmozdította. XIII. Lajos korában kezdődött a Louvre nagyszabású, a réginek négyszeresére tervezett épület kiépítése ami XIV. Lajos uralkodása alatt gőzerővel folytatódott.
Később, amikor XIV. Lajos érdeklődését Versailles foglalta le, a Louvre körül egy ideig minden elcsendesedett, mígnem I. Napóleon francia császár Percier és Fontaine által az épületet restauráltatta, s a Tuileriákkal új összekötő galériát létesíttetett. Az építkezés III. Napóleon császár alatt fejeződött be, egy-egy jókora északi és déli pavilonnal. Az óriási palotában az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek.
Hány táblája van az üvegpiramisnak?
Architektúrája a kezdetek óta gyűjteménye a francia építészetnek. Újkori reneszánsza akkor indult, amikor az épület előtti téren a 20. században üvegpiramist emeltek. 1983-ban az akkori francia elnök, François Mitterrand felkérte Ieoh Ming Pei, a neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a modernizálásra. Pei tervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt, amely ma is megosztja a párizsiakat. 1989-ben adták át a különleges piramist, amelynek több mint 650 üvegtáblája van.
Dan Brown A Da Vinci-kód című sikerkönyve részben a Louvre-ban játszódik. A rejtélyekben gazdag könyvben szerepel egy mondat, miszerint pontosan 666 üvegtáblából építették, mert „666 a Sátán száma”. Ugyanakkor a múzeum tájékoztatása szerint 673-ból, míg a tervezőiroda szerint 698 a pontos szám. Tény, hogy az építmény ma már része Párizs jelképeinek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hogy elkerüljük a sorban állást
A látogatók pedig egyre csak özönlenek: az évi 4,5 millió ember fogadására tervezett Louvre tavaly már csaknem tíz millió érdeklődőt fogadott. Pár évvel ezelőtt belefogtak egy nagy építési projektbe, hogy enyhítsenek a sorban álláson, a piramis körüli bejáratok és recepciók átalakításával. A tömeg elkerüléséhez egyebek között bármelyik FNAC könyvesboltban is lehet jegyeket vásárolni, némi felár ellenében, és azzal is beléphetünk, a Passage Richelieu-n keresztül.
Itt is teret nyert a digitalizáció: a múzeum elérhetőségein keresztül előre megtervezett útvonalakhoz csatlakozhatunk és elolvashatjuk a kurátorok kommentárjait. Ma már természetesen online jegyvásárlásra is van lehetőség, bár így sem tudjuk teljesen kikerülni a várakozást és a tömeget. Érdemes letölteni a múzeum hivatalos alkalmazását az előre megtervezett útvonalakhoz, és a kurátorok szakértő kommentárjainak meghallgatásához. Akár este is ide látogathatunk, mert a múzeum szerdán és pénteken 21:45-ig tart nyitva, de az aktuális nyitva tartás felől érdemes a weboldalon érdeklődni.
A tárgyak egy része hadizsákmány volt
Ami a műkincseket illeti, máig tart a vita arról, hogy jogosan kerültek-e ide. Bonaparte Napóleon és III. Napóleon egyaránt hozzájárultak a Louvre gyűjteményének gazdagításához, tegyük hozzá, számos alkotást Napóleon hadizsákmányként szerzett, egyiptomi és más hadjáratai során. A francia királyok szinte mindegyike lelkes műgyűjtő is volt.
Nehéz volna bármit kiemelni a fantasztikusan gazdag gyűjteményből. A Mona Lisát mindenki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy a múzeum legnagyobb festménye ugyanebben a szobában található. A velencei reneszánsz mester, Veronese kánai mennyegzőjét néha összetévesztik az Utolsó vacsorával, de valójában Krisztus első csodáját ábrázolja, amikor a vizet borrá változtatta.
Annak ellenére, hogy a múzeum gyűjteménye csak a 19. századig készült alkotásokat tartalmaz, még mindig vásárolnak műveket, de most sem moderneket: pár éve az amszterdami Rijksmuseumtól szereztek be két Rembrandtot.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Tematikus útvonalak és időutazás a múltba
A Louvre 38 ezer művet képes kiállítani termeiben egyszerre. A tematika sokszor módosul, a kurátorok munkájának és az időszaki kiállításoknak köszönhetően, de a nagy ikonikus művek helye nem változik. További 422 ezer műkincs a raktárakban várja sorsát. A múzeumban több mint ezer biztonsági őrt foglalkoztatnak, akikre szükség is van, mert nem egyszer fordultak itt elő lopások és a világhírű műveket is sokan megrongálják, különböző okokból. A Louvre-nak saját, tűzoltó osztaga is van, amely a nap 24 órájában ügyeletben áll.
A Da Vinci-kód rajongóinak a múzeum különféle tematikus útvonalakat kínál, ezek egyike a regényről elnevezett túra. Ha ezt választjuk, a főszereplők, Robert Langdon és Sophie Neveu nyomdokaiba léphetünk, a kalauzoló művészettörténészek pedig segítenek elválasztani a tényeket a fikciótól. Arra is van mód, hogy megnézzük, milyen lehetett az épület több száz évvel ezelőtt: a Richelieu-szárny egy távoli sarka III. Napóleon szalonját idézi, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek abba, hogyan nézett ki a pazar palota, amikor a császár még hivatalos rezidenciaként használta.
(Kiemelt kép: Chris Karidis / Unsplash)
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
