Most tényleg érdemes lesz az eget kémlelni: jön az ősz legvarázslatosabb csillaghullása

November első felében a Déli és az Északi Tauridák is felsejlenek majd az éjszakai égbolton, s mindkét esemény kivételesen látványosnak ígérkezik.

A csillagászat elkötelezett szerelmeseinek is kedvezni fog a november: a hónap első felében a Déli és az Északi Tauridák is felragyognak majd az éjszakai horizonton, s mindkét esemény kivételes látványosságnak ígérkezik. A két meteorraj november 4-e, illetve november 12-e éjszaka éri el aktivitásának csúcsát, de november első két hetében már ki lehet szúrni őket – közölte nemrég a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Jóllehet óránként mindössze néhány meteorra lehet számítani, mindkét meteorraj tagjai között gyakran előfordulnak úgynevezett tűzgömbök is. Ezek a Vénusznál is fényesebb meteorok, amelyek akár néhány másodpercig is tündökölhetnek az égen. A két meteorraj aktivitási időszaka elnyújtott, és részben át is fedi egymást, így hát november első felében bármelyik éjszakán érdemes az eget fürkészni.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló kiemelte: a Déli Tauridák november 4-én éjszaka érik el aktivitásuk csúcsát. Ekkor óránként körülbelül 5–8 meteor feltűnésére lehet számítani.

A meteorraj radiánspontja – vagyis az a pont, ahonnan a hullócsillagok látszólag érkeznek – a Bika csillagképben található. A radiánspont éjfél után 58 fokos magasságban található, így az éjszaka folyamán kiválóan megfigyelhetők a hullócsillagok. Az észlelést szerencsére a hajnalban kelő holdsarló sem fogja megzavarni.

Az Északi Tauridák aktivitásuk csúcspontját november 12-én éjjel érik el. Ekkor óránként körülbelül 4-5 hullócsillag tűnhet fel, amelyek között szintén feltűnhetnek a fényes tűzgömbök. Radiánspontjuk a Fiastyúk közelében található, ami éjfél után 65 fokos magasságban látható. A holdmentes éjszaka kiváló megfigyelési körülményeket nyújt.

A Taurida meteorrajok eredete egy különleges, összetett égitestcsaládhoz vezethető vissza. A Déli Tauridák a 2P/Encke üstökösből származnak, míg az Északi Tauridák eredete feltehetően a 2004 TG10 jelű kisbolygóhoz is kapcsolódik. Az elmélet szerint ez az égitest és az Encke-üstökös is egykor egy jóval nagyobb, mintegy 40 kilométer átmérőjű ősi üstökös részei lehettek, amely a Nap közelsége miatt több darabra töredezett. A Naprendszer bolygóinak gravitációs hatásai később eltérő pályákra terelték ezeket a töredékeket, a két Taurida raj tulajdonságai azonban meglepően hasonlók maradtak. Kavics méretű törmelékszemcséik fényes meteorokat produkálnak.

Forrás: a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása alapján

Kiemelt kép: magnific.com