Még csak május végén járunk, de már most lecsapott Európára a pusztító kánikula

Európa számos országát rendkívüli hőhullám sújtja, miközben a meteorológiai szolgálatok az és egészségügyi hatóságok egyre komolyabb figyelmeztetéseket adnak ki.

A dél-európai térségekben már most a nyár derekára jellemző hőmérsékleti értékeket mérnek, ugyanakkor a szokatlan meleg már Észak- és Nyugat-Európát, valamint a Balkán térségét is elérte. A szakemberek szerint az idei május rendkívül forró időjárása ismét egyértelműen jelzi a klímaváltozás hatásait, amelyek következtében az extrém hőhullámok egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben jelentkeznek. Olaszországban több nagyvárosban is a legmagasabb fokozatú hőségriasztást rendelték el. Rómában, Bolognában, Firenzében és Torinóban vörös riasztás van érvényben, miközben a hőmérséklet több helyen is meghaladja a 32 Celsius-fokot, a magas páratartalom miatt azonban az érzékelt hőség ennél jóval nagyobb. Az egészségügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportok – az idősek, a gyermekek és a betegek – a legmelegebb órákban lehetőség szerint ne tartózkodjanak közvetlen napsütésben.

Ezt olvastad már?

Még idén megérkezik az Oasisről szóló dokumentumfilm a mozikba és a Disney+ felületére

Az MI-vel beszélget a gyerek a problémáiról? Erre figyelmeztetnek a szakértők

Számos helyen  a szabadtéri munkavégzés szüneteltetését is ajánlják a déli időszaktól egészen délután négy óráig. Az észak-olaszországi Bolzanóban 1956 óta nem mértek ilyen magas májusi hőmérsékletet: a hőmérő higanyszála 36 fok fölé emelkedett – írja az MTI.

Spanyolországban szintén tovább erősödik a rendkívüli meleg. A helyi meteorológiai szolgálat közlése szerint az ország több területén az ilyenkor megszokottnál 10–15 fokkal magasabb hőmérséklet várható, miközben a nappali csúcshőmérséklet tartósan meghaladhatja a 34 fokot. A szakértők úgynevezett „trópusi éjszakákra” is figyelmeztetnek, amikor az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 fok alá. Az ország északi részein, ahol kevésbé vannak felkészülve az ilyen korai hőhullámokra, több iskolában rendkívüli intézkedéseket vezettek be, egyes helyeken pedig a tanítást is felfüggesztették. Számos településen évtizedes rekordok dőltek meg: Santanderben 1964 óta nem mértek ilyen magas májusi hőmérsékletet, míg San Sebastiánban történelmi minimumhőmérsékleti rekord született.

Franciaországot ugyancsak korai és szokatlanul erős hőhullám érte el. A meteorológiai szolgálat szerint bizonyos térségekben akár 38–39 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet, ami májusban teljesen rendkívülinek számít. A szakértők szerint az egész Nyugat-Európára kiterjedő úgynevezett „hőkupola” idézi elő a különleges helyzetet: egy magasnyomású légköri rendszer csapdába ejti az Észak-Afrikából érkező forró levegőt.

A Nyugat-Balkán országait is váratlanul érte a szokatlanul korán érkező nyári meleg. Szerbiában kiadták az év első hőségriasztását, miután a hőmérséklet helyenként elérheti a 34 fokot. Hasonló értékekre számítanak Montenegró adriai partvidékén, valamint Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is. A térségben májusban általában 18 és 23 fok közötti átlaghőmérséklet a jellemző, így a most mért értékek 10–15 fokkal meghaladják az évszakos átlagot.

A rendkívüli hőség Nagy-Britanniát sem kerülte el. Az országban két nap alatt kétszer is megdőlt a májusi melegrekord: Londonban, a Kew Gardens mérőállomásán 35,1 Celsius-fokot mértek, ami minden korábbi májusi adatot felülírt. A brit meteorológiai intézet szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt ma már háromszor nagyobb az esélye az ilyen szélsőséges melegrekordok kialakulásának, mint az iparosodás előtti időszakban.

Az intézet arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban százévente egyszer előforduló extrém hőségek ma már hozzávetőleg harminchárom évente jelentkeznek. A tavalyi év egyébként a mérések kezdete óta Nagy-Britannia legmelegebb és legnaposabb éve volt.

A mostani európai hőhullám jól szemlélteti, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek egyre korábban és egyre nagyobb intenzitással jelennek meg a kontinensen. A szakértők szerint a következő években tovább emelkedhet a hasonló hőhullámok gyakorisága, ami komoly kihívások elé állíthatja az egészségügyi rendszereket, a városi infrastruktúrát és a mindennapi életet Európa-szerte.

Forrás: MTI

Borítókép: Felix M. Dorn, Unsplash