Futurisztikus vígjáték a szerelemről és a humorról – Igazából komédia a Pesti Színházban
A szerző, aki Nagy-Britanniában Shakespeare után a második legtöbbet játszott drámaíró, 1998-ban írta meg egyik legnépszerűbb művét, az Igazából komédiát. A történet a nem túl távoli jövőben, 2050-ben játszódik. A televíziós szappanoperákat ekkor már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a színészek helyét pedig „aktoidok”, vagyis színjátszásra tervezett androidok veszik át. A gépek megbízhatóak és precízek, csak rendszerhiba esetén rontanak, viszont hiányzik belőlük a humorérzék és a szerelembeesés képessége. Ám az egyik robotlány egy vicces helyzetben váratlanul elneveti magát… Az Igazából komédia – robotika Szabó Máté rendezésében, Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde és Szántó Balázs szereplésével 2025. december 6-tól látható a Pesti Színházban.
Ezt olvastad már?
Adventi útmutató: hogyan teremts valódi ünnepi hangulatot?
Az ezerarcú művész: 65 éves múlt Tilda Swinton
Az alkotókról
Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.
„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.
Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, ami a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.
A sztori szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált.
Forrás és borítókép: Vígszínház,
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
