Nyilvánosak a meddőségi kezelési adatok: Magyarország jócskán elmarad az európai átlagtól

Napjainkban nagyjából minden ötödik-hatodik pár küzd meddőségi problémákkal. Magyarországon az asszisztált reprodukciós kezelések jelentős részét az állam finanszírozza. A Humánreprodukciós Igazgatóság most részletes adatokat közölt a hazai centrumok 2024–2025-ös teljesítményéről.

A meddőségi kezelések két fő típusa az inszemináció és a lombikkezelés (IVF). Előbbinél a hímivarsejteket az ovuláció idején közvetlenül a méhbe juttatják, míg az IVF során a petesejteket laboratóriumban termékenyítik meg, majd az embriót beültetik a méhbe. A jelentés elsősorban az utóbbi kezelések eredményeit vizsgálja – írja a 24.hu. A meddőségi ellátásban felülreprezentáltak a 35 év feletti nők, miközben a kezelések eredményessége az életkor előrehaladtával csökken. A KSH szerint az első gyermek vállalásának átlagos életkora 2025-ben 29,47 év volt. Eközben 2011 és 2025 között a 15–49 éves nők száma 13 százalékkal, a 20–39 éveseké pedig közel 22 százalékkal csökkent.

Ezt olvastad már?

Gyermekáldásra várva: tévhitek és hatékony tanácsok a babatervezés időszakában

A zsír nem ellenség: tévhitek, amelyek a fogyókúrát és az edzést is félrevihetik

2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívást végeztek, mint egy évvel korábban, a kezelések eredményessége azonban javult. A friss és fagyasztott embriók beültetésére vetített országos terhességi arány 32,26-ról 35,03 százalékra nőtt. A fagyasztott embriók transzferénél (FET) ugyanez a mutató 28,39-ról 31,50 százalékra emelkedett.

Kedvező adat érkezett az ikerszülések arányáról. Több embrió egyidejű beültetése növelheti ugyan a fogantatás esélyét, az ikerterhesség azonban nagyobb egészségügyi kockázattal jár. Magyarországon 2024-ben az ikerszülések aránya 8,1 százalék volt, ami a jelentésben hivatkozott 13 százalékos nemzetközi célérték alatt maradt.

A 13 vizsgált intézet eredményei jelentősen eltérnek egymástól. 2025-ben a friss embrióbeültetés utáni terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék, a fagyasztott embriók beültetése után pedig 13,2 és 53,6 százalék között alakult.

A friss embrióbeültetéseknél Győr, valamint a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztálya (SE ARO) és Asszisztált Reprodukciós Centruma (SE ARC) ért el magasabb eredményeket, míg Kútvölgy, Kaposvár és Angyalföld az alacsonyabb tartományba került. A fagyasztott embriók esetében az SE ARO, Győr és Szeged mutatói voltak magasabbak, Kaposváré, Kútvölgyé és Pécsé pedig alacsonyabbak.

Az intézetek közötti különbségeknél ugyanakkor a páciensek életkorát is figyelembe kell venni. Gazdagréten, Angyalföldön, Kaposváron és az SE ARO-n például több 41 év feletti nőt kezeltek, ami hatással lehet az eredményekre. Összességében a 13 intézetből kilencben javult mind a friss, mind a fagyasztott embrióbeültetések terhességi aránya az előző évhez képest.

A javuláshoz hozzájárulhatott az embrióbeültetések közötti kötelező három hónapos várakozási idő eltörlése, illetve az, hogy több, korábban csak magánellátásban hozzáférhető diagnosztikai és műtéti eljárás vált közfinanszírozottá.

A kedvezőbb eredmények ellenére a magyar adatok nemzetközi összehasonlításban továbbra is okot adnak némi aggodalomra. Hazánkban 2024-ben az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt. Az egyes centrumok között ezen a téren is nagy az eltérés: bizonyos intézményekben a becsült arány meghaladta a 40 százalékot, máshol viszont 17–19 százalék körül alakult. Európában 2023-ban három teljes kezelési ciklus alatt az élveszületési ráta megközelítette a 37 százalékot.

A különbségben szerepet játszhat az is, hogy bizonyos reprodukciós eljárások, például a petesejt-donáció, Magyarországon továbbra sem részei a széles körben alkalmazott kezeléseknek. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a meddőségi ellátás rendszerének felülvizsgálatát ígérte, amelynek részeként a petesejt-donáció kérdését is megvizsgálnák.

Forrás: 24.hu

Borítókép: Magnific