Csendes kockázat a várandósság alatt: a krónikus stressz napjaink egyik legalattomosabb tényezője

A várandósságot gyakran a „boldog várakozás” időszakaként írjuk le, miközben sok kismama a mindennapokban egészen mást él meg. A terhesség alatti stressz nem rendkívüli jelenség, hanem egyre gyakoribb állapot, amelynek hátterében gyakran az áll, hogy a nő egyszerre próbál megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, a karrierrel kapcsolatos bizonytalanságoknak, a családi szerepeknek és a társadalmi elvárásoknak is. A „jó dolgozó”, a „felelősségteljes kismama” és a „kiegyensúlyozott társ” szerepe gyakran egyszerre nehezedik rá ugyanarra az emberre, miközben a teste és az idegrendszere eleve fokozott terhelés alatt áll.

A stressz nem ördögtől való, egy bizonyos pontig…

A stressz önmagában nem kóros jelenség. A szervezet természetes válasza a kihívásokra, amely hormonális változásokkal jár. Ilyenkor megemelkedik például a kortizol szintje. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az állapot tartóssá válik. A krónikus stressz azt jelenti, hogy a szervezet folyamatos készenléti állapotban működik, anélkül, hogy lehetősége lenne a regenerálódásra. Várandósság alatt ez különösen jelentős, hiszen az anya szervezete nemcsak önmagát, hanem a fejlődő magzatot is ellátja.

Az állandó mentális túlterhelés és a mentális kimerültség számos, orvosilag jól dokumentált következménnyel járhat. A tartósan magas stresszhormonszint összefüggésbe hozható alvászavarokkal, hangulati ingadozásokkal, fokozott szorongással és a szülés utáni depresszió megnövekedett kockázatával.

Egyes kutatások szerint a krónikus stressz hatással lehet a terhesség lefolyására is, befolyásolhatja a vérnyomást, az immunrendszer működését és a hormonális egyensúlyt.

Ezt olvastad már?

Ajándéklista, elvárások, elszállt költségek – a gyerekzsúr lett az új esküvő?

Egy élettel fizetni a házasságért: Miért veszélyes a kapcsolatmentő baba?

Egyre nagyobb a nyomás

Az, hogy ez a probléma most különösen aktuális, nem véletlen. Az elmúlt években jelentősen átalakult a munka világa, elmosódtak a határok a munkaidő és a magánélet között, miközben a gazdasági bizonytalanság és az információs túlterhelés is fokozódott. A közösségi média idealizált képei a „tökéletes terhességről” tovább növelik a belső nyomást, miközben a valós érzelmi nehézségekről ritkán esik szó. Sok kismama úgy érzi, nem engedheti meg magának a gyengeséget, hiszen „most kell erősnek lennie”.

A figyelmeztető jelek gyakran alattomosak, és éppen ezért maradnak sokáig észrevétlenek. „A tartós fáradtság, amely pihenés után sem múlik el, az alvásminőség romlása, a fokozott ingerlékenység, az indokolatlannak tűnő sírás, a bűntudat érzése amiatt, hogy a várandósság nem kizárólag örömteli, mind olyan jelenségek, amelyeket sokan a „normális terhesség” részeként fogadnak el. Orvosi szempontból azonban ezek arra utalhatnak, hogy az idegrendszer túlterhelt állapotban van” – mondja dr. Varga Fanni, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa.

Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a kismama ne maradjon egyedül ezekkel a tünetekkel. A szakember nemcsak a testi paramétereket ellenőrzi, hanem felismerheti a stresszhez és mentális kimerültséghez kapcsolódó kockázatokat is.

A várandósgondozás során lehetőség van arra, hogy az orvos célzott kérdésekkel feltérképezze a pszichés állapotot, szükség esetén további vizsgálatokat javasoljon, vagy pszichológushoz, pszichiáterhez irányítsa a pácienst. A korai felismerés nemcsak az anya jólléte szempontjából fontos, hanem a magzat egészséges fejlődése miatt is.

A terhesség alatti krónikus stressz azért különösen veszélyes, mert nem mindig jár látványos tünetekkel, és könnyű „elfogadni”. Orvosilag azonban egyértelmű, hogy a tartós lelki túlterhelés nem elhanyagolható tényező, hanem olyan állapot, amely figyelmet, megértést és szakmai segítséget igényel.

Forrás: L33 Medical

Borítókép: Freepik