Valóban nehezebb egyedül? Mit mond a tudomány az egyedülálló szülők boldogságáról?

A gyermeknevelés és a boldogság kapcsolata régóta áll a pszichológiai kutatások fókuszában, ám a tanulmányok túlnyomó többsége eddig a klasszikus, párkapcsolatban élő szülőkre koncentrált. Pedig a világban – így nálunk is – egyre nő azoknak az egyedülálló anyáknak és apáknak a száma, akik egyedül birkóznak meg a mindennapokkal. Nekik nemcsak a szülői szerepben kell helytállniuk, hanem egyszerre kell egyensúlyozniuk a karrier, a háztartás és a gyereknevelés hármasában, ami egyedülálló kihívások elé állítja őket.

Egy nemrég megjelent, monumentális kutatás most végre átfogó képet ad arról, mi határozza meg valójában az egyedülálló szülők boldogságát.

2,5 millió ember adatai alapján rajzolódik ki a valóság

A Journal of Happiness Studies című tudományos folyóiratban megjelent átfogó tanulmányban a bambergi egyetem kutatócsoportja, Susanne Elsas vezetésével, a World Database of Happiness elnevezésű globális adatbázis eredményeit összegezte. A szakemberek 54 olyan tudományos publikációt fésültek át, amelyek az egyedülálló szülők boldogságszintjét vizsgálták.

A kutatás erejét és hitelességét a gigantikus minta adja: az elemzés összesen 2,5 millió ember önkéntes adatai alapján készült, így az eredmények vitathatatlanul reprezentatívak.

Ezt olvastad már?

Így előzhető meg, hogy a gyerek vigye a szülők terheit a válás után

Ami a boldog babafotók mögött van: szülés utáni ijesztő, sokkoló gondolatok

Globális körkép: tények és regionális különbségek a boldogságstatisztikában

A hatalmas adathalmaz elemzése után a kutatók több kulcsfontosságú megállapításra jutottak:

A párok előnyben vannak: a tanulmány legfőbb bizonyítéka szerint az egyedülálló szülők átlagosan kevésbé boldogok, mint azok, akik párban nevelik a gyermekeiket. Érdekesség, hogy ebben a tekintetben nincs különbség a szingli anyák és a szingli apák között.

Jobb, mint gyerek nélkül? Amikor az egyedülálló szülőket a gyermektelen felnőttekkel hasonlították össze, az eredmények vegyesek voltak, de több tanulmány is arra jutott, hogy a szingli szülők még így is boldogabbak, mint akiknek egyáltalán nincs gyermekük.

A földrajzi helyzet döntő: komoly regionális különbségek mutatkoztak. Skandináviában például az egyedülálló szülők lényegesen boldogabbak, mint Európa más részein: Északon a szingli szülők 80%-a vallotta magát boldognak, míg Európa többi részén ez az arány mindössze 50% körül mozog.

A boldogság receptje: Mi billentheti át a mérleget?

A kutatás rávilágított, hogy az egyedülálló szülők boldogságszintje nem egy kőbe vésett, megváltoztathatatlan állapot. Számos olyan gyakorlati és társadalmi tényező van, ami radikálisan képes javítani az érintett anyukák életminőségét:

Bölcsődei, óvodai segítség: Azok a szülők, akik könnyen hozzáférnek a minőségi gyermekfelügyelethez, mérhetően boldogabbak.

Karrier és anyagi biztonság: A biztos munkahellyel és magasabb jövedelemmel rendelkező, a pénzügyi stressztől mentes egyedülálló szülők elégedettebbek az életükkel.

Társadalmi egyenlőség: Azokban az országokban, ahol magasabb a nemek közötti egyenlőség, a szingli anyák boldogságszintje is jelentősen magasabb.

A biztos hátország: Egy támogató baráti és családi hálózat létfontosságú a mentális egészség megőrzéséhez.

Új szerelem: Azok a szülők, akiknek a különválás után sikerült új, stabil párt találniuk, boldogabbak voltak azoknál, akik hosszú távon is egyedül maradtak.

Egyedülálló anyának lenni kőkemény logisztikai és érzelmi kihívás, de a boldogság elérhető. A kulcs a minket körülvevő támogató közösségben, a minőségi segítség igénybevételében és a biztos anyagi lábak megteremtésében rejlik.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: prostooleh, Freepik/Magnific