Alföldi új rendezése a színházi évad egyik legnagyobb sikere lehet

Az idei színházi évad nagy sikerének ígérkezik Arthur Miller darabja, Az ügynök halála. Alföldi Róbert rendezi, Stohl András és Balsai Móni a főszereplők – nevük garancia a vastapsra.

De mit is tud ma a fiatalabb korosztály Arthur Millerről, aki 20. század egyik legnagyobb színműírója volt, műveit mégis alig tanítják az iskolákban.

Raktárosból újságíró

Arthur Miller lengyel zsidó szülők gyermekeként született Brooklynban. Apjának jól menő ruhagyára és üzlete volt, az amerikai gazdasági válság idején viszont teljesen tönkrement. Ez a motívum későbbi műveiben is rendre visszaköszön.

Miután 1932-ben Miller befejezte a középiskolát, egy autóalkatrészeket tároló raktárban dolgozott, mint kétkezi munkás, hogy egyetemi tandíját össze tudja kaparni. Végül 1934-ben sikerült beiratkoznia a Michigani Állami Egyetemre, ahol először újságírást tanult, majd később az angol szakot választotta. Nem sokkal később átvette az egyetemi lap szerkesztését is, ezekben az időkben írta első színdarabját No Villain címmel, amivel elnyerte a Hopwood-díjat.

Kép: Central Színház

Amikor a liberalizmus bűn volt

A II. világháború idején Millert felmentették a katonai szolgálat alól egy régebbi térdsérülése miatt. A politikai üldözések idején, a McCarthy-korszakban, meg kellett jelennie az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló bizottság előtt Elia Kazan amerikai író és filmrendező feljelentése miatt, mely szerint Miller kommunista gyűlésekre járt.

Ezt a korszakot hívják ma politikai boszorkányüldözésnek, melynek alapja akkoriban a kommunizmustól való irracionális félelem volt, alapvető módszere pedig a liberálisan gondolkodó értelmiségiek és művészek beárulása és megbüntetése.

Miller azonban megtagadta a McCarthy-féle bizottság követeléseit: nem volt hajlandó liberális kortársait elárulni. 1957 májusa végén Millert bűnösnek találták törvénysértés címén és harminc napi börtönre és 500 dollár pénzbüntetésre ítélték, feketelistára tették és megtiltották útlevele használatát. Egy évvel később, 1958 augusztusában mentették csak fel a vád alól.

Monroe tette világhírűvé

Arthur Miller azonban nem ezért lett világhírű, hanem második felesége miatt: 1956 júniusában összeházasodott Marilyn Monroe színésznővel, aki a kedvéért áttért a zsidó vallásra. Házasságuk négy, viharokkal teli évig tartott, végül 1961 januárjában váltak el. Harmadik feleségével, Inge Morath osztrák származású fotográfussal egy évvel később házasodtak össze és életük végéig kitartottak egymás mellett.

Kép: Central Színház

Amerika alulnézetből

Az ügynök halála az a darab, amely bemutatja Amerikát, alulnézetből, kritikusan. A darabból első, felületes olvasatra az tűnik ki, hogy az USA-ban sem mindenki milliomos. Ezért is mutathatták be 1959-ben Magyarországon. A darab persze valójában másról szól és mivel örök konfliktusokat mutat be, kortól és évszázadtól függetlenül örökérvényű.

Miközben múltja és jelene váltakozik a színpadon, kiderül, hogy Willy Loman nem az a sikeres ügynök, akinek családja és barátai előtt beállítja magát. Állását elveszti, messze kerül a nagy „Amerikai Álomtól”. Felesége próbál segíteni a helyzeten, beszél két felnőtt fiával, de Loman az öngyilkosságot választja: eldönti, hogy halálával hasznosabb lesz, remélve hogy az életbiztosítótól kapott összeg segíteni fog családján.

Ez volt az első színházi közvetítés

A darab 1949-ben megnyerte a Pulitzer-díjat, a Tony-díjat és a New York-i Drámakritikusok Körének díját is. A művet több mint egy tucat nyelvre fordították le.

A darabot Magyarországon először a Nemzeti Színházban mutatták be, 1959-ben. A Rácz Jenő által fordított darabot Marton Endre rendezte, Willyt Tímár József, Lindát Somogyi Erzsi, Biffet Kálmán György, Happyt Kállai Ferenc játszotta. Az előadásról felvétel is készült: ez volt az első magyar színházi közvetítés.

Kép: Central Színház

Ma is aktuális, a mondandója örök

Több generáció is felnőtt már azóta, hogy Tímár József zseniálisan keltette életre Willy Lomant. Bár a híres fotó még sokak retinájában benne ég, a fiataloknak nem mond semmit a hajlott vállú, két nagy bőröndöt cipelő, idős ember.

Arthur Miller világhírű darabja ma másért aktuális, mint annak idején volt. Eltérő volt abban az időben a fiú-apa viszony, és akkor az is meglepte az akkori nézőket, hogy Amerikában nemcsak gazdagok élnek, hanem egyik napról a másikra élő, ezernyi gonddal, dilemmával küzdő kisemberek. Ugyanakkor a mű mondandója örök.

Idős, megtört vállú ember helyett középkorú apa

A mai rendezői koncepció – nem meglepő módon – teljesen eltér a régitől. Tímár József, élete legnagyobb sikerét aratva, egy idős, megtört férfit játszott. A korábbi színházi hagyományokkal szemben Willy Loman most egy ereje teljében lévő, középkorú apa, aki nem tudja a feladatát teljesíteni, azaz képtelen megfelelő életet teremteni a családjának. Ám ahelyett, hogy szembe nézne a hibáival, elhazudja a valóságot. Közben pedig pornócsatornákat és meccseket néz a tévében.

A főszereplők – Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence – mellett olyan nagyszerű színészeket láthatunk az előadásban, mint Földes Eszter, Kocsis Pál, Puskás Dávid és László Zsolt.

Willy Loman 1949 óta járja a világ színpadait. Töretlen sikere annak köszönhető, hogy évtizedek óta mindig tudnak vele azonosulni a nézők. Willy egy jobb, sikeresebb jövő reményében végig küzdi az egész életét, és idősebb korára sem képes leállni. Továbbra is vágyik az elismerésre, nem hajlandó beletörődni a kudarcba.

Hazugság spirál

Nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ő legyen az, akinek nem jött össze, akinek nem sikerült. Kiégett, elfáradt, mindig újabb és újabb falakba ütközik, mégis hiszi, hinni akarja, hogy ha a győzelem ma még nem is, holnapra biztosan elkövetkezik. De a talaj fokozatosan kicsúszik a lába alól, fejében összekeveredik a múlt, a jelen és a kilátástalan jövő. Nem érti, hogy mi történik vele, csak azt tudja, hogy nem akarja, hogy így legyen.

“Willy Loman egy rettenetes apa, egy lelkileg abuzáló ember. Olyan ember, aki végig hazudja az életét. Önmagának is, a feleségének is és a gyerekeinek is. Ezáltal őket is belekényszeríti egy hazugság spirálba. Ez a szerep kicsit olyan nekem, mint egy terápia, ahol a rendező, Alföldi Róbert a pszichológus” – nyilatkozta Stohl András. “Számos darabbéli helyzet szembesülésre kényszerít, és annak átgondolására, hogy egy apa mit ad tovább a gyerekeinek. A színpadi gyerekeim, Fehér Tibor és Szécsi Bence nagyszerű fiatal színészek, akikkel öröm együtt játszani. A feleségemet, Balsai Móni alakítja, a rá jellemző finom érzékenységgel” – Stohl.

Kép: Centrál Színház

Linda, a villámhárító

A premier előtt Balsai Móni úgy fogalmazott, Linda egy erős nő, egy nehéz természetű, élete közepén tartó, megrekedt férjjel az oldalán.

“Valószínűleg nagy szerelem volt az övék, de ahogy a férfi csapdába kerül a munkájában, úgy esik a nő is férje csapdájába, aki folyamatosan bántalmazza – nem tettekkel, hanem szavakkal -, nem engedi neki, hogy dolgozzon, a gyerekek pedig bár felnőttek, valójában nem repültek ki” – mondta hozzátéve, hogy mégis támogatja a férjét, ő a villámhárító Willy és a fiúk között, igyekszik a családot összetartani, lavírozik az őrületben, eközben ő maga már nem is létezik.

A mai, modern környezetbe átültetett darab díszlet- és jelmeztervezője Kálmán Eszter, a dramaturgi munkát Bíró Bence végezte.