Gálakoncert a magyar hegedűművészet legendáinak tiszteletére

A Zeneakadémia tavalyi előadásai is telt házzal mentek, a közönség körében sok a fiatal. Élénkült az érdeklődés a komolyzene iránt – ezt a laikus hallgató-néző is megállapíthatja. Idén is kiemelkedő események szerepelnek a repertoárban, közte rögtön évadnyitóként, január 18-án a Concerto Budapest különleges hegedűgálája, amelynek során négy kivételes művész, a műfaj fiatal sztárjai, Abouzahra Mariam, Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás és Lilia Pocitari lépnek színpadra.

A hangverseny során a hegedűirodalom négy mesterműve, Csajkovszkij, Mendelssohn, Brahms és Bartók hegedűversenye szólal meg, Keller András vezényletével.

Emlékezés a nagy mesterekre

Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen nemcsak a zenei élményt állítja középpontba, hanem tiszteletadás is a magyar hegedűművészet legendái előtt.

„Idén lesz 20 éve, hogy meghalt mesterem, Kovács Dénes hegedűművész, a Zeneakadémia csodálatos egykori rektora, aki 47 éven át tanította hegedűsök nemzedékeit a Zeneakadémián. Egy éven belül elveszítettünk két nagy magyar hegedűs legendát, Rolla Jánost és Pauk Györgyöt. Rájuk emlékezünk a koncerten” – mondta el Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója.

Az est programján négy, különböző stílusú és korszakot képviselő hegedűverseny szerepel, amelyek mindegyike e zenei műfaj kiemelkedő alkotásai közé tartozik.

Két szál pünkösdrózsa

A zenetörténészek szerint Bartók Béla 2. hegedűversenye a 20. századi zene egyik legfontosabb darabja, amely a modern zenei nyelv és a magyar népzene gazdagságát ötvözi. A darabot most a moldáv származású, fiatal tehetség, Lilia Pocitari, a 2023-as Bartók Világverseny győztese adja elő. A szerző eredetileg egy nagyívű variációs darabot szeretett volna komponálni, ám a mű megrendelője, Bartók barátja, Székely Zoltán ragaszkodott a hagyományos felépítéshez. Bartók engedett is, meg nem is.

Műve követi a gyors-lassú-gyors tételrendet, de egyetlen dallamot, a Vikár által a Zala megyei Reszneken gyűjtött és Bartók által lejegyzett „Két szál pünkösdrózsa” hangjait tette meg mindhárom tétel központi melódiájává. „Úgyhogy sikerült kifognom rajtad, mégis variációkat írtam” – emelte ki levelében Székelynek Bartók. A mű különösen nagy kihívás elé állítja az előadót, mivel a darabban a virtuozitás és az érzelmi mélység tökéletes egyensúlya szükséges.

Szereted Brahmsot?

A romantikus repertoár egyik legmonumentálisabb hegedűversenyét, Brahms D-dúr művét Kelemen Barnabás szólaltatja meg, A darab – melyet Brahms Joachim József képességeinek figyelembevételével mindössze néhány hónap alatt írt meg – mély érzelmi gazdagságával, melódiáinak szépségével kiválóan illeszkedik Kelemen Barnabás lenyűgöző zenei kifejezőkészségéhez – olvashatjuk az előzetes programajánlóban. A kompozíció végleges formájának, különösen a hegedűszólam kidolgozásának alakításában Joachim meghatározó szerepet játszott. Brahms teljes mértékben támaszkodott a tanácsaira, így a szólórészek technikai bonyolultsága egyben Joachim kiemelkedő hegedűs tehetségéről is árulkodik.

Ismét romantika, csak másként

A romantika másik nagy mestere, Csajkovszkij, D-dúr hegedűversenye a műfaj egyik legismertebb és legkedveltebb darabja. A művet Abouzahra Mariam, a fiatal magyar tehetség adja elő, aki már számos hazai és nemzetközi versenyen bizonyította kiemelkedő kvalitásait. Csajkovszkij versenyműve a dallamok és érzelmek gazdag tárházát kínálja, miközben lenyűgöző virtuozitást követel meg az előadótól. Zenetörténeti érdekesség, hogy a darab címzettje, Auer Lipót egyenesen „játszhatatlannak” ítélte a művet, amely aztán mégis megtalálta az utat a közönség szívéhez.

Végül egy – valaha formabontó – lírai darab

Az est záró darabja Mendelssohn lírai szépségű e-moll hegedűversenye lesz, amelyet Baráti Kristóf, a Concerto Budapest 2024/25-ös évadának művésze tolmácsol. A Mendelssohn utolsó alkotókorszakában keletkezett mű számos formai újítása a korabeli közönség számára különösen meglepő lehetett, míg a mai hallgatók többsége számára éppen ez a darab jelképezi a hegedűverseny műfajának időtlen alapművét és viszonyítási pontját.

(Kiemelt kép: Concerto Budapest)