Lehet túl jónak lenni? – amikor a lelkiismeretesség egyszerre áldás és korlát

A megbízhatóság, a pontosság és a felelősségtudat a siker univerzális receptjének tűnnek. Az a típus, aki mindig időben érkezik, katonás rendet tart maga körül, és következetesen végigviszi a feladatait, a legtöbb munkahely és párkapcsolat abszolút álma. De vajon létezik olyan, hogy valaki „túl lelkiismeretes”? Két friss kutatás szerint igen, és az eredmények jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint gondolnánk.

Az érzelmi védőpajzs, ami a jókedvet is kiszűri

A pszichológiában a lelkiismeretesség a Big Five személyiségmodell egyik legfontosabb pillére: ide tartozik a rendszerezettség, a kitartás, a fegyelem és a kötelességtudat. Bár a határidőket betartó, listákat író emberek élete ideálisnak tűnik, a kutatók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: milyen árat fizetünk a szigorú szabályokért?

Ezt olvastad már?

Otthagyta a hat számjegyű karriert: Paola Merrill könyvesboltot vett, hogy nyugodtabb és értelmesebb életet építsen

Az X generáció lett a szépségipar legfontosabb célcsoportja: a beauty-márkák nem a Z generációt, hanem az érett nőket keresik

Egy nemrégiben végzett kutatás a személyiség és az érzelmek kapcsolatát vizsgálta, miközben a résztvevők különböző érzelmi töltetű videókat néztek. Az eredmények meglepő mintát mutattak. A magas lelkiismeretességgel rendelkező emberek – különösen a rend iránti erős igényük miatt – kevésbé éltek át spontán örömöt, és a jeleneteket is ritkábban találták humorosnak.

Ugyanakkor a szomorúságot is ritkábban tapasztalták meg. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de komoly pszichológiai logika rejlik mögötte. Aki görcsösen strukturálja a környezetét, az kevesebb kiszámíthatatlan helyzetbe kerül, így a rend egyfajta érzelmi védőpajzsként működik. A fókusz ára viszont a kevesebb spontaneitás: a stabilitás és a biztonság hajszolása közben a könnyed, váratlan örömforrások egyszerűen kimaradnak az életükből.

A fegyelem mint a flow-élmény szuperereje

A történetnek azonban van egy másik, sokkal fényesebb oldala is. Egy másik vizsgálat azt térképezte fel, hogy kik képesek a leginkább megélni a flow állapotát, azt a mély elmerülést, amikor a tevékenység közben megszűnik az időérzékünk.

A meglepő eredmény az lett, hogy a lelkiismeretes emberek ebben kiemelkedően jók. Ez a személyiségjegy mutatta a legerősebb kapcsolatot az úgynevezett autotelikus személyiséggel: azokkal, akik tiszta belső motivációból, önmagáért a tevékenység öröméért dolgoznak, és szinte sosem unatkoznak. A magyarázat végtelenül egyszerű: a flow igazi kulcsa a koncentráció, az önfegyelem és a kitartás, vagyis pontosan a lelkiismeretes karakterek legfőbb fegyverei.

Bár a rendkívül lelkiismeretes emberek talán ritkábban nevetnek teli szájjal egy vígjátékon, és nem sodródnak bele őrült, spontán kalandokba, cserébe szinte teljesen elkerülik a kaotikus élethelyzeteket. Nem ők a társaság bohócai, de a képességük, hogy elmélyüljenek a céljaikban, hosszú távon sokkal stabilabb elégedettséget nyújt nekik.

A legfontosabb tanulság mégis az, hogy a személyiségünk nincs kőbe vésve. A lelkiismeretesség és a fegyelem óriási előny, de az igazi sikert az hozza el, ha megtanulunk helyet hagyni a spontaneitásnak és a tökéletlenségnek is. Lehet, hogy nem fogunk minden viccen hangosan kacagni, de ha a fegyelmet belső békére váltjuk, az az elégedettség egy sokkal mélyebb formáját hozza el.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: Brooke Cagle, Unsplash