Kávézás a grófnővel, a kastély szalonjában: interjú Angelica Károlyival

Elek Lenke Elek Lenke | 2024.12.05 | Siker | Olvasási idő: 9 perc
Kávézás a grófnővel, a kastély szalonjában: interjú Angelica Károlyival

Jónéhány sajtótájékoztató, konferencia, virágkiállítás, borkóstoló alkalmával jártam már a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban, és találkoztam a mindig oly elegáns Angelica Károlyival, aki kiválóan beszéli a nyelvünket.

Angelica Edzard, -asszonyneve Angelica Edzard-Károlyi (Párizs, 1947. április 26. –), az európai kultúra lelkes támogatója, férje gróf Károlyi György, az egyik leghíresebb magyar arisztokrata család tagja.

Az egyetemen szövődött a szerelem

Angelica 1965-ben Párizsban az egyetemen ismerkedett meg jövendőbeli férjével, Károlyi Györggyel: ő politikatudományt és történelmet hallgatott, György pedig politikatudományt és jogot. 1971-ben ment feleségül Károlyi Györgyhöz, házasságukból négy gyermek született. Az 1970-es években a párizsi Magyar Intézetbe járt magyar nyelvet tanulni. 1985-ben látogattak el először Magyarországra, amikor egy hetet töltött Budapesten és ellátogatott Fehérvárcsurgóra is. A következő évben ismét Magyarországon nyaraltak, és nem hagyták ki a kastély meglátogatását, amelyet legnagyobb bánatukra elhanyagoltan, nagyon rossz állapotban találtak.

A rendszerváltás után, 1994-ben, még Párizsban élve, férjével létrehozta a Károlyi József Alapítványt, amelynek fő célja, hogy európai kulturális találkozóközpontként működtethesse a kastélyt. Az alapítvány közreműködésével zajló felújítási munkák 1998-ben kezdődtek meg, és 2012-ig tartottak. Helyreállíttatták a történeti tereket, a díszebédlőt, a hajdani szalonokat, a főépületben a könyvtárat, amelynek vasbeton kupolaszerkezete a maga korában újdonság volt. A déli oldalon reprezentatív lakosztályok, a korábban padlásként használt tetőterekben pedig új szállások kaptak helyet. Az északi szárnyban lévő kápolnában is rendszeresen tartanak hangversenyeket, a Fejtő-könyvtárban és a főispánteremben konferenciákat. Fejtő Ferenc történész, író, publicista a Károlyi József Alapítványnak ajándékozta a teljes könyv- és kézirattárát.

Főszerepben a család és a gyerekek

Fejtő hagyatéka mellett az alapítvány kezeli Vajay Szabolcs társadalomtörténész, címertanszakértő könyvtárát és hatalmas irattárát is. A melléképületek felújítása még nem fejeződött be, ott kiegészítő funkciók kerültek/kerülnek kialakításra. Helyreállították az 50 hektáros parkot, amelyben sok értékes és ritka fa áll.

Károlyi Angelica az elmúlt évtizedekben számos szakmai tanácskozást szervezett és szervez, illetve vesz részt azokon felszólalóként, előadóként. 2006-ban 1956 eseményeinek oktatása Európában címmel egy nemzetközi konferencia szervezőjeként tevékenykedett. A 2021 márciusában tartott konferencia témája a mai európai család felépítése, lehetősége, támogatása és fontossága, a 2022. áprilisi tanácskozásé a gyermekek oktatása és a nevelése volt. A tudományos rendezvények mellett ugyanis a gyermekek itt a főszereplők: minden hónap első vasárnapján játékos foglalkozást tartanak a faluban élő kicsiknek. A felnőttek figyelmére számítanak az irodalmi estek és könyvbemutatók.

A kastély felújításában és európai kulturális találkozóhellyé tételében végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért, valamint az Európai műemlékvédelmi tendenciák, különös tekintettel a Kárpát-medencére című konferencia-sorozat szervezéséért 2023 decemberében Horler Miklós-emlékéremmel tüntették ki. Egyéb rangos kitüntetései is számosak, magyar és francia érdemrendek tulajdonosa.

Fantasztikus életút… Milyen érzés 2024-ben grófnőként élni?

Párizsban 1971-ben hozzámentem egy magyar származású fiatalemberhez, aki hozzám hasonlóan érdeklődött a politikatudomány, a történelem és a művészet iránt, és aki mesélt nekem néhány dolgot a család történetéről, anélkül, hogy úgy tűnt volna, hogy alapvető jelentőséget tulajdonít neki. Én magam, aki hozzá hasonlóan a köztársasági Franciaországban nőttem fel, egy német festőművészcsalád leszármazottja voltam. A családom az 1930-as évek óta Franciaországban élt, és a háború után nem települt vissza Németországba. Akkor nem tulajdonítottam nagy jelentőséget arisztokrata származásának. A szüleim sem beszéltek sokat a múltról vagy a család történetéről, néhány anekdotától eltekintve.

Mit jelent ma Magyarországon történelmi család tagjának lenni?

A tanulmányaim, a Sciences-Po könyvtárában töltött szakmai életem, négy gyermekünk franciaországi megszületése után, 1998 óta Magyarországon dolgozom, miután a férjem bekapcsolt engem ebbe a kastély-újjáépítési kalandba. Ez nemcsak egy múltbeli történet, hanem egyben előremutató is. Megtanultam és megértettem, mit jelent Magyarországon „történelmi családnak” lenni. Örülök, hogy segíthetek megfelelni ezeknek az elvárásoknak és a férjemmel együtt vállalhatom az ezzel járó felelősséget.

A kastély menedzselése bizonyára minden idejét leköti. Melyek azok a tevékenységek, amelyeket a legjobban szeret?

A kulturális programok tervezése, az épület és a park belső dekorációja és szépítése.

Voltam én már itt virágkiállításon, koncerten, gasztronómiai programokon – melyik a szívügye?

Mindegyikről mondhatom, hogy szívügyem, mivel rendszerint én vagyok az, aki ezeket elképzeli és megvalósítja. Gyerekeimnek tekintem őket. Talán a koncertek adják a legnagyobb belső örömöt, mert az tényleg olyan érzés, mintha az épület „lélegezne” a zenén keresztül. Ez az érzés számomra különösen az első koncertjeinken volt érezhető. De az étterem és a francia gasztronómia elemeinek bemutatása is nagyon fontos számomra, hiszen a Károlyi család mindig neves francia konyhafőnököket alkalmazott.

Magyarországon ma sok kastélyszálloda működik. Miben más Fehérvárcsurgó?

Abban, hogy a korábbi tulajdonosok családja szinte teljes munkaidőben jelen van, a helyszín hangulatát meghatározza, mindenre figyel és fogadja a vendégeket. Ilyen máshol Magyarországon nincs, és erre nagyon büszkék vagyunk. Én magam vállaltam az összes szoba berendezését, beleértve a szállodai hálószobákat is, a színek és az összes kelme kiválasztását. Szinte mindent Párizsban vásároltam, vagy neves kelmegyártók adományozták illetve szponzorálták, mint például az impozáns Főispán terem, (Buckingham) vagy a Salon Rouge (Fadini Borghi) illetve a díszebédlő (Nobilis) esetében.

Hogyan választják ki a munkaerőt, van-e elég kertész, pincér, borász – hol lehet találni megfelelő szakembert?

Rendkívül nehéz személyzetet találni a szállodához (angolul beszélő felszolgálókra van szükségünk, akik Budapesten kívül elég ritkák). Most az étteremhez kapcsolódó konyhakerthez – amelyet ebben az évben hoztunk létre és amelyet szeretnénk gasztronómiai látványosságaink egyikévé tenni – keresünk egy kertészt.

Létezik-e összefogás, összetartás a hazai hasonló intézmények között? A legtöbbet nem a család leszármazottjai üzemeltetik.

Nem igazán van kapcsolatunk más kastélyokkal és szállodákkal. Valószínűleg ezen javítani kellene, és igyekszünk lépni ebbe az irányba. Másrészt viszont élénk kapcsolatot alakítottunk ki a történelmi műemlékekben létrehozott kulturális találkozóközpontokkal (Association européenne des Centres culturels de Rencontre) vagy a zenei tevékenységeknek otthont adó történelmi rezidenciákkal, mint például a Dimore del Quartetto nevű hangversenyszervező egyesülettel.

A kastély, mint vendéglátóhely és szálloda is sikeres. Mit szeretne még elérni szakmailag, mi inspirálja?

Szeretném, ha kulturális kínálatunkat tovább bővíthetnénk, az egykori istállóépület felújításának befejezésével, ahol színházat és szállodai szobákat tervezünk kialakítani. A parkban van egy kisebb, „csikóistálló” is, amely jelenleg romos, annak dacára, hogy szintén műemlék, és amelyet szeretnénk helyreállítani, valamint egy erdészház, ezt családi vendégházzá szeretnénk varázsolni.

Azt olvastam valahol, hogy fontosnak tartja a tapintható felfedezéseket. Mit jelent ez?

Ez egy olyan tevékenység, amely kezdetben a kastély vakok és gyengénlátók számára készített tapintható makettjével kezdődött, de amely tovább fejleszthető a különböző építészeti elemek (például a monogramos téglák vagy a kápolnában található relief) vagy az apósom, Károlyi István ázsiai műtárgy-gyűjteményéből származó műtárgyak érintésével. Nem megfeledkezve a parkban található fák lombozatának felfedezéséről sem. Nálunk a tapintás, mint fontos érzék, találkozik tehát a zenei élménnyel, és ez úgy gondolom, páratlan.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!