Már a beszéd előtt elkezdődik: meglepő, mikor tanulnak meg „hazudni” a babák

Egy friss kutatás szerint a megtévesztés nem a későbbi gyerekkor sajátossága, a babák már az első évükben elsajátíthatják az alapjait. És bár ez elsőre ijesztően hangozhat, valójában a fejlődés teljesen természetes része.

A University of Bristol kutatói által vezetett nemzetközi vizsgálat szerint a csecsemők meglepően korán elkezdik használni a megtévesztés különböző formáit. A szülők beszámolói alapján már 10 hónapos kor körül a gyerekek negyede mutat ilyen viselkedést, 17 hónaposan pedig már minden második kisgyerek él valamilyen „trükkel”.

A repertoár pedig szélesebb, mint gondolnánk: a kicsik képesek úgy tenni, mintha nem hallanák a kéréseket, elrejteni tárgyakat, tagadni egyértelmű dolgokat, vagy éppen titokban megszegni a szabályokat. Gyakori az is, hogy kifogásokat találnak ki, eltúloznak vagy elhallgatnak részleteket, mindezt jóval azelőtt, hogy folyékonyan beszélnének.

Ezt olvastad már?

Szeretni a gyereket, de nem mindig kedvelni – az anyaság egyik kimondatlan tabuja

Hogy alszik a baba? 5 tévhit, ami felesleges stresszt okoz a szülőknek

Nem rosszaság, hanem fejlődési mérföldkő

A kutatás vezetője, Elena Hoicka szerint a jelenség nem aggodalomra ad okot, sokkal inkább a kognitív fejlődés fontos állomása. Ahogy a gyerekek nőnek, a megtévesztési stratégiák is egyre kifinomultabbá válnak: kétéves kor körül még inkább cselekvésekben jelennek meg, háromévesen viszont már kreatívabb, tudatosabb formát öltenek. A vizsgálat több mint 750, legfeljebb 47 hónapos gyermek szüleinek beszámolóira épült, és összesen 16 különböző megtévesztési formát azonosított. Az egyik legkorábbi eset egy mindössze nyolc hónapos babánál jelent meg, ami jól mutatja, mennyire korán kezdődik ez a folyamat.

Mit kezdjen ezzel egy szülő?

A szakértők szerint a legfontosabb felismerés az, hogy a „kis hazugságok” nem rossz nevelés eredményei. Inkább azt jelzik, hogy a gyermek kezdi megérteni mások gondolatait, szándékait, vagyis fejlődik az empátia és a társas intelligencia alapja. Ez persze nem jelenti azt, hogy a határokat ne kellene következetesen tartani. A tudatosság viszont segíthet abban, hogy a szülők ne büntetésként, hanem tanulási helyzetként kezeljék ezeket a pillanatokat.

A tanulmány társszerzője, Jennifer Saul arra is rámutatott: miközben a filozófia hagyományosan a felnőttek közötti megtévesztést vizsgálja, ez a kutatás megmutatja, milyen összetett folyamatok indulnak el már egészen korán. A kép tehát árnyaltabb, mint hinnénk: a „csibész” viselkedés mögött nem manipuláció, hanem fejlődés áll. És minél jobban értjük ezt, annál könnyebb lesz jól reagálni rá.

Forrás: Independent

Borítókép: lookstudio, Freepik