Akár ezek a hétköznapi vegyi anyagok is növelhetik a mellrák kialakulásának esélyét

Amerikai kutatók szerint összefüggés állhat fenn két, a környezetben széles körben előforduló vegyi anyag magasabb vérszintje és az emlőrák egyik legagresszívabb típusának kialakulása özött.

Egy kutatás szerint összefüggés állhat fenn két, a környezetben széles körben előforduló vegyi anyag magasabb vérszintje és az emlőrák egyik agresszívebb típusának kialakulása között. Az amerikai kutatók több ezer nő adatait fésülték át: eredményeiket november 5-én ismertette az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH). A szakemberek szerint további vizsgálatokra van szükség annak tisztázásához, hogy a vegyületek pontosan milyen szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában. A kutatás középpontjában az úgynevezett PFAS-vegyületek álltak, amelyeket gyakran „örök vegyi anyagoknak” is neveznek. E vegyületeket korábban számos ipari és fogyasztási termék előállításánál alkalmazták. Különlegességük, hogy rendkívül lassan bomlanak le, ezért hosszú ideig megmaradhatnak a környezetben, s persze az emberi szervezetben is.

Az amerikai kutatók azt találták, hogy két ilyen anyag, a PFOA és a PFOS magasabb vérszintje összefüggést mutatott az ún. ösztrogénreceptor-negatív emlőrák gyakoribb előfordulásával. Ez a daganattípus nem rendelkezik olyan receptorokkal, amelyeken keresztül az ösztrogén serkenthetné a növekedését, ezért bizonyos hormonális kezelések nem alkalmazhatók ellene.

A vizsgálatban 1609 emlőrákos nő és 2269 kontrollszemély adatait elemezték. A kutatók olyan vérmintákat használtak, amelyeket évekkel a daganatos betegségek diagnosztizálása előtt vettek le.

Az eredmények szerint a legmagasabb PFOA-szinttel rendelkező nőknél 67 százalékkal, a legmagasabb PFOS-szinttel rendelkezők körében pedig 93 százalékkal volt gyakoribb az ösztrogénreceptor-negatív emlőrák, mint a legalacsonyabb értékeket mutató csoportokban.

Fontos azonban, hogy ezek relatív kockázati különbségek, és nem azt jelentik, hogy az érintett nőknek valóban ekkora esélyük lenne a betegség kialakulására. A kutatás ráadásul nem bizonyított közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Sőt, az emlőrák összes típusát együtt vizsgálva nem találtak egyértelmű összefüggést a két vegyi anyag és a megbetegedés kockázata között.

A PFAS-vegyületek azért jelentenek különleges kihívást a tudósok számára, mert a környezetben és az emberi szervezetben is tartósan jelen lehetnek. Bár a PFOA és a PFOS alkalmazását számos területen visszaszorították, korábbi felhasználásuk következményei továbbra is vizsgálhatók.

A kutatók most azt szeretnék tisztázni, hogy ezek az anyagok milyen biológiai folyamatokon keresztül befolyásolhatják a daganatok kialakulását. Felmerült többek között az immunrendszer működésének és a génaktivitásnak a lehetséges szerepe is, ezeket a mechanizmusokat azonban a mostani vizsgálat nem igazolta.

Az eredmények nem indokolnak pánikot, és önmagukban nem teszik szükségessé a PFAS vérszintjének rutinszerű mérését, ellenőrzését sem. Arra viszont ráirányítják a figyelmet, hogy a környezeti ártalmak és a női daganatos betegségek közötti összefüggéseket érdemes alaposabban kutatni.

Magyarországon évente mintegy nyolcezer nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint a tünetmentes 45–65 éves nők kétévente kapnak meghívást szervezett mammográfiás szűrésre. Az emlőben észlelt csomó vagy más szokatlan elváltozás esetén azonban életkortól függetlenül is szükséges az orvosi vizsgálat.

Forrás: NIH

Borítókép: magnific.com