Amikor a várva várt terhesség elmarad – mikor és miért érdemes segítséget kérni

Amikor egy pár gyermeket szeretne, a legtöbben úgy vágnak bele, hogy természetesnek veszik a sikeres teherbeesést. Ha azonban telnek a hónapok, a várakozás egyre nagyobb lelki terhet jelent. A környezet gyakran jó szándékú, de bántó mondatokkal reagál: „ne görcsöljetek rá”, „majd akkor sikerül, amikor elengeditek”. Az orvosi adatok azonban egészen mást mutatnak. A meddőség nagyon sokakat érint, minden hatodik–hetedik pár küzd ezzel a problémával. Ez azt jelenti, hogy messze nem ritka jelenségről van szó, mégis sokan érzik magukat egyedül, és túl sokáig várnak arra, hogy szakemberhez forduljanak.

Meddőség?

Orvosi értelemben meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár egy éven keresztül rendszeresen él normál nemi életet védekezés nélkül, és ez idő alatt nem jön létre terhesség. Harmincöt éves kor felett már fél év után is indokolt lehet a kivizsgálás, mert a termékenység az életkorral természetes módon csökken – igaz, ekkor még nem beszélünk a meddőség jelenlétéről. Fontos hangsúlyozni, hogy a meddőség nem egy végleges állapot. Azt jelenti, hogy érdemes megvizsgálni, mi akadályozza a fogantatást, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzon.

Ezt olvastad már?

Csendes kockázat a várandósság alatt: a krónikus stressz napjaink egyik legalattomosabb tényezője

Vashiány, hajhullás, fáradtság – lehet, hogy a ciklusod az oka

Nők esetében az egyik leggyakoribb ok a peteérés zavara. A peteérés az a folyamat, amikor a petefészekből egy érett petesejt kiszabadul, és megtermékenyítésre alkalmassá válik. Ha ez a folyamat nem történik meg rendszeresen, vagy teljesen elmarad, a teherbeesés esélye jelentősen csökken. Ennek hátterében gyakran hormonális eltérések állnak, például a policisztás ovárium szindróma (PCOS).

Sok nő érintett endometriózisban is, amely során a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül jelenik meg, gyulladást, fájdalmat és akár összenövéseket okozva. Ezek az elváltozások nemcsak a mindennapokat nehezíthetik meg, hanem a fogantatást is akadályozhatják – mondja dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa.

Lehetnek olyan anatómiai eltérések is, amelyekről a nő addig nem is tudott. Ilyen lehet például, ha a petevezetékek nem átjárhatók, vagy ha a méh alakja eltér az átlagostól. Az életkor előrehaladtával pedig a petesejtek száma és minősége is csökken, ami szintén hatással van a teherbeesés esélyére. Ezek a változások gyakran tünetmentesek, ezért laikusként szinte lehetetlen megítélni, hogy minden rendben van-e.

Ritkábban, de előfordulhat, hogy a teherbeesés elmaradásának hátterében egy régóta fennálló, krónikus kismedencei gyulladás áll. Ez sokszor nem jár kifejezett panaszokkal, ezért az érintett nő nem is tud róla. A gyulladás azonban befolyásolhatja a méh és a petevezetékek működését, így a fogantatást is megnehezítheti. Az ok gyakran egyszerű vizsgálatokkal – például hüvelyi tenyésztéssel vagy célzott STD-szűréssel – kideríthető, és megfelelő kezeléssel rendezhető.

Mit lehet tenni?

A nőgyógyász ebben a helyzetben kulcsszerepet játszik. Egy alapos kivizsgálás során képet kaphatunk arról, hogy van-e peteérés, megfelelő-e a hormonháztartás, milyen állapotban van a méh és a petefészkek. Sok nő számára már az első vizsgálat is megnyugtató, mert végre konkrét válaszokat kap, és nem csak találgatások maradnak. A nőgyógyász nemcsak diagnosztizál, hanem végigkísér ezen az úton, segít megérteni a leleteket, és személyre szabott javaslatot tesz a továbblépésre.

Bár a meddőség megállapítása a fenti definíció szerint egy év sikertelenség után történik, a kivizsgálást már jóval előbb el lehet kezdeni. Ennek több értelme si van, hiszen megnyugtatja a párt, illetve, ha valóban orvosi oka van a gyermekáldás elmaradásának, elkezdődhet maga a kezelés is.

Forrás: L33 Medical

Borítókép: atlascompany, Freepik