Egyre több gyermek küzd szorongással – mit tehetsz szülőként?

A világ egyre gyorsabbá és kiszámíthatatlanabbá válik, és ez a gyerekek mentális egészségére is komoly hatással van. Az információdömping, a közösségi média miatti nyomás és a bizonytalanság olyan szorongást kelthet bennük, amely hosszú távon is kihathat a fejlődésükre.

Maria Evans és Ashley Graber, tapasztalt családterapeuták és szülői tanácsadók szerint azonban a megfelelő hozzáállással és módszerekkel a szülők rengeteget segíthetnek a gyermekeiknek a stressz és aggodalom leküzdésében. A szakértők egy SAFER nevű módszert dolgoztak ki, amely egyszerű, mégis hatékony eszközt ad a szülők kezébe a gyerekek szorongásának kezelésére. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lépéseket, amelyeket minden szülő alkalmazhat a mindennapokban.

Hogyan ismerhetjük fel a gyermekkori szorongás jeleit?

Nem mindig könnyű felismerni, ha egy gyerek szorong, hiszen sokan nem tudják szavakba önteni az érzéseiket. A szakértők szerint azonban vannak árulkodó fizikai és viselkedésbeli jelek:

• Testi tünetek – Gyakori fejfájás, hasfájás, légszomj vagy enyhe remegés.
• Körömrágás, hajcsavargatás – Ezek a mozdulatok feszültségoldó mechanizmusok lehetnek.
• Regresszió – Ha a gyermek hirtelen olyan dolgoktól kezd félni, amiket korábban már megszokott.
• Túlzott ragaszkodás vagy elkerülés – Szélsőséges esetben a gyerek nem akar elszakadni a szülőtől vagy teljesen elzárkózik a társas helyzetektől.

Nyugodt szülő, nyugodt gyerek: így teremtsünk biztonságos légkört

A gyerekek szorongását nagyban befolyásolja a környezetük. Ha a szülő nyugodt és kiegyensúlyozott, az a gyerekre is átragad. De mit tehetünk akkor, ha mi magunk is feszültek vagyunk?

„Nem kell tökéletesen nyugodtnak lennünk minden pillanatban” – mondja Evans a CNN kérdésére. „Elég, ha apró szüneteket tartunk, tudatosan figyelünk a légzésünkre, és ezt a belső stabilitást közvetítjük a gyerekünk felé.”

A szakértők szerint az egyik leghatásosabb módszer a co-reguláció, vagyis az, amikor a gyerek átveszi a felnőtt nyugalmát. Ha mi magunk higgadtan kezelünk egy helyzetet, az a gyereknek is mintát ad arra, hogyan nyugtassa le magát.

Kerüljük a félelemkeltő kommunikációt

Sok szülő nem is veszi észre, hogy a saját aggodalmai milyen hatással vannak a gyermekére. A „világ egy veszélyes hely” típusú üzenetek felerősíthetik a szorongást.

„A szülők akaratlanul is úgy beszélhetnek a világról, hogy az ijesztőbbnek tűnik a gyerek számára, mint amilyen valójában” – magyarázza Graber. „A cél nem az, hogy mindent rózsaszín szemüvegen keresztül láttassunk, hanem az, hogy biztonságérzetet nyújtsunk.”

Önmagunk elfogadása – az egyik legfontosabb szülői minta

Nemcsak a világra adott reakcióink, hanem az önmagunkról alkotott képünk is hatással van a gyerekre. Ha a szülő gyakran mond negatív dolgokat önmagáról – például a kinézetéről vagy a képességeiről –, a gyerek is könnyebben esik ebbe a csapdába.

„A szülők gyakran nagyon kemények magukkal, és ezt a hozzáállást tudat alatt átadják a gyerekeiknek” – figyelmeztet Evans. „Érdemes tudatosan figyelni arra, hogy milyen üzeneteket küldünk magunkról a gyerekek felé.”

A gyermekek szorongása egyre gyakoribb jelenség, de szülőként sokat tehetünk azért, hogy segítsünk nekik megbirkózni vele. A legfontosabb, hogy biztonságos légkört teremtsünk, és tudatosan formáljuk a világról és önmagunkról alkotott képüket. A szülői nyugalom, a megfelelő kommunikáció és a strukturált megküzdési stratégiák segítenek abban, hogy a gyerekek is könnyebben feldolgozzák a félelmeiket.