Szülői stílusok: teszteld, hogy melyik vagy te!
Három nagy szülői stílust különböztetünk meg, a tekintélyelvűt, az engedékenyt és az autoritatív stílust. Senki nem képviseli tisztán egyiket vagy másikat, de most tesztelheted magad, te melyikhez állsz a legközelebb.
Egy teremben áll két ember egymással szemben. Az egyik tinédzsert alakít, a másik pedig a tinédzser szülője. A tinédzser elindul a szülő felé és azt mormolja: „drog, betépve, kokain, eki, fű, hasis, csoki, alkohol, pia, beállva, bélyeg”. A szülőt alakító szereplő azt mondja: „Csak a holttestemen keresztül, soha nem fogom engedni, hogy a drogozzál! Megtiltom. Nem engedlek el sehova. Bezárlak. Szobafogság! Elveszem a telefonod, a számítógéped, se tévé, se játék mostantól! Bulizásról pedig ne is álmodj!” A jelenet megismétlődik: a tinédzser közelít a szülő felé és a drogrokról beszél. A szülő most nem reagál, tudomást sem vesz arról, amit a gyerek mond, homokba dugja a fejét. A jelenet újra indul, a tinédzser mormolja a drogos szavakat, és amikor odaér a szülőhöz, a szülő átkarolja a vállát és azt mondja: „Megijeszt, amit hallok. Szeretném, ha elmondanád, mi történik most veled?” Ezután a szülő elnémul, és csak hallgatja, amit a tinédzser mond.
Így demonstráljuk a három szülői stílust a Pozitív Fegyelmezés workshopokon.
Persze, a körök között megbeszéljük, hogy ki mit érzett, gondolt, milyen döntéseket hozott a saját szerepében és miket tanult egyik és másik körből. A végén pedig az is elhangzik, hogy a harmadik stílus nem elegendő a drog problémák kezeléséhez (ehhez professzionális segítségre van szükség), ez csupán demonstrálja, hogy a harmadik stílus alkalmas arra, hogy nyitott kommunikáció induljon.
A tekintélyelvű szülői stílus
A fenti példában az első a tekintélyelvű stílus, amiben a fegyelem, a rend, a struktúra a legfőbb értékek. A probléma az vele, hogy ezek az értékek felülírnak minden mást, semmi tér nem marad a szabadságnak. A tekintélyelvű eszközök közé tartozik a testi fenyítés, a kiabálás, a fenyegetés, a büntetés, vagyis a tekintélyelvű módszer nem riad vissza attól, hogy félelemmel fegyelmezze a gyerekeket. Sajnos azonban ezek hosszú távú hatásaival nem foglalkozik.
Lehet, hogy túl kontrolláló vagy a gyerekeiddel? Nézd meg ennek jeleit:
- Sok és rugalmatlan szabályod van
- Megoldod a gyerek gondjait, kérés nélkül is segítesz neki
- Vak engedelmességet vársz el a gyerekedtől
- Úgy gondolod mindig igazad van
- Nem engeded önállóan döntést hozni
- Gyakori érved, hogy „mert azt mondtam”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az engedékeny szülői stílus
A fenti demonstrációban a második szülő engedékeny, ráhagyó módon viselkedik. „Végülis a gyerek élete, azt kezd vele, amit akar. Nem?” Hát nem. Ebben a helyzetben ugyanis a gyerek túl sok szabadságot kap és hiányzik a rend, a struktúra. Túl engedékeny szülők mellett a gyerekek rengeteg bizonytalanságot élnek meg, hiszen szükségük van a keretekre, az iránymutatásra. A gyerekeknek nem engedhetjük át teljesen az irányítást, nem dönthetnek arról, hogy mit csináljon a család hétvégén, mikor menjünk aludni, hogy mit egyen a család vacsorára. Ezeknek a kereteknek a meghatározása a szülő feladata.
Miből veheted észre, ha túl engedékeny vagy?
- Ellentmondásosak, következetlenek a szabályok
- Nincs kialakult napirend
- Nem történik határhúzás
- Kedvesen kérleled a gyereked, de nem történik semmi
- Jutalmat, édességet használsz megvesztegetésként
- Fontos döntésekben is kikéred a véleményét
- Inkább a barátja vagy, mint a szülője
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az autoritatív szülői stílus
A harmadik reakció pedig az autoritatív szülői stílust hivatott demonstrálni. Ez az arany középút a két végletes szülői stílus között. Mit is jelent ez? Azt, hogy vannak ugyan keretek, struktúra, de a keretek között van limitált szabadsága gyerekeknek. Ez azért fontos, mert kell nekik mozgástér, amiben megélhetik azt, hogy kompetensek a saját éltükben. Ez nem megy akkor, ha folyamatosan csak parancsoknak engedelmesnek és nem megy akkor sem, ha túl nagy felelősséget bízunk rájuk.
A szülői stílusokat úgy kell elképzelni, mint egy spektrumot, aminek a két végén van az engedékeny és tekintélyelvű stílus, középen pedig az autoritatív. Természetesen senki sem tartozik egyikhez vagy másikhoz minden pillanatban, váltogatjuk őket, és folyamatosan mozgunk ezen a spektrumon. A cél azonban az, hogy minél inkább a közép felé haladjunk a gyereknevelési eszközeinkkel.
Te mire jutottál, a te eszközeid megfelelőek ahhoz, hogy az arany középút közelében maradj? Ha úgy gondolod, hogy felfrissítenéd az eszköztárad, jelentkezz a következő Pozitív Fegyelmezés tanfolyamra itt.
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
