Berobbant a lombikpiac a világ legalacsonyabb születésszámú országában
Dél-Korea évek óta tartja a világ legalacsonyabb születési rátájának nem túl hízelgő rekordját. Miközben a társadalom rohamosan öregszik, a gyermekvállalás háttérbe szorult – a termékenységi ráta 2023-ra már 0,72-re csökkent, szemben a 2,2-es globális átlaggal. A trendet ugyan 2024-ben egy enyhe emelkedés törte meg – a ráta 0,75-re nőtt –, de a demográfiai válság továbbra is komoly kihívás.
Ebben a pesszimista környezetben egy iparág mégis látványosan növekszik: a meddőségi klinikák forgalma. 2018 és 2022 között csaknem 50 százalékkal nőtt a lombikkezelések száma, elérve a 200 ezret évente. Szöulban ma már minden hatodik újszülött ilyen kezelések eredményeként jön világra – írja a BBC.
A fellendülés mögött társadalmi szemléletváltás áll.
A fiatalabb generáció egyre tudatosabban tervezi a családalapítást: a nők gyakrabban dönthetnek a petesejtfagyasztás mellett, míg a párok a mesterséges megtermékenyítést választják, ha természetes úton nem sikerül a fogantatás.
A koreai kormány a demográfiai visszaesés enyhítésére több lépcsőben növelte az állami támogatásokat. Egy-egy lombikprogramhoz akár 1,1 millió wont (jelenlegi árfolyamon 320 000 forint), petesejtfagyasztáshoz 2 millió wont (590 000 forintnak megfelelő összeg) is biztosítanak. Azonban a kezelések teljes költsége ennél jóval magasabb lehet – a gyógyszerek, vizsgálatok, étrendkiegészítők, vagy éppen a többszöri próbálkozás jelentős pluszkiadást jelentenek a családoknak.
Ráadásul a lombikkezelések kevesebb mint fele vezet sikeres terhességhez, így sok párnak több cikluson is át kell esnie, ami tovább növeli a kiadásokat.
A gyermekvállalás nemcsak pénzügyi, hanem munkahelyi szinten is akadályokba ütközik. Bár törvényileg biztosított néhány nap szabadság a termékenységi kezelésekre, a gyakorlatban sok nő nem él vele általában a munkahelyi elvárások, a karrierhez való alkalmazkodás és a társadalmi nyomás miatt.
Egyre több esetben előfordul, hogy a nők kénytelenek felmondani vagy szüneteltetni munkájukat, hogy időt és energiát tudjanak fordítani a kezelésekre – ez pedig még kiszolgáltatottabbá teszi őket anyagilag.
A népességcsökkenés mögött nem feltétlenül a gyermekvállalási kedv hiánya áll. Egy ENSZ-jelentés szerint a koreai fiatalok több mint fele szeretne gyereket, de nem engedheti meg magának. A magas lakásárak, az oktatás költségei, valamint a nőkre nehezedő, hagyományos családi szerepek együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy sokan halogatják vagy teljesen elvetik a gyerekvállalást.
Az első gyermek vállalásának átlagéletkora jelenleg 33,6 év – ez az egyik legmagasabb a világon.
Bár a 2024-es adat alapján bizakodásra ad okot, hogy megtört a csökkenő tendencia, a koreai termékenységi ráta még mindig messze elmarad az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szinttől. Szakértők szerint a következő évek döntik el, hogy ez az enyhe emelkedés csupán átmeneti kilengés volt-e, vagy egy valódi trendforduló kezdete.
Mindenesetre a lombikkezelések iránti megnövekedett kereslet azt mutatja: sokan továbbra is szeretnének családot alapítani – csak a lehetőségek egyre szűkösebbek. A kérdés nem az, hogy van-e igény a gyerekvállalásra, hanem az, hogy a rendszer képes-e ezt támogatni.