Pamela Anderson 57 évesen újraírja saját történetét

Pamela Anderson 57 évesen úgy döntött, szeretné újradefiniálni a róla alkotott képet. Az elszántságot, hogy kilépjen a szexszimbólum skatulyából, két évtizeden át tartó érzelmi küzdelmek árán érte el.

„Most úgy nézek rá, mintha a Baywatch-ból a Broadwayre kerültem volna” – mondta Pamela Anderson a Variety kérdésére. Anderson karrierjében Roxie Hart szerepe jelentett fordulópontot a Chicago című Broadway-produkcióban.

„Nem tudom, mi történt a kettő között, az egész egy nagy homály. Csak boldog vagyok, hogy itt lehetek, ebben a pillanatban, mert azt hiszem, néhány évtizede depresszióban szenvedek.”

Pamela Anderson, aki az utóbbi időszakban felkavarta a szórakoztatóipar állóvizét, miután a hatvanhoz közel rendszeresen smink nélkül jelenik meg a vörös szőnyegen, az interjúban arról is beszélt, hogy Rob Marshall, a Chicago Oscar-díjas filmadaptációjának rendezője személyesen kereste meg őt Roxie szerepére a Broadway-előadáshoz. Ez egy olyan időszakban történt, amikor Anderson kétségbeesetten szerette volna átvenni az irányítást a róla szóló hírek narratívája felett, mivel a Hulu Pam & Tommy című szériája miatt a dobos Tommy Lee-vel kötött botrányos házassága újra beszédtémává vált.

„Soha nem láttam, semmit sem tudok róla, és semmi közöm hozzá” – mondta Anderson a sorozatról. „De Barry Weissler producer újra felhívott, és azt mondta, tudja, hogy mire vagyok képes, nem fogsz így elbukni.”

Anderson Ryan White dokumentumfilmessel dolgozott együtt, hogy elmesélje saját történetét a Netflix Pamela, a Love Story című filmjében, amely visszatekintés és önreflexió egyben. A dokumentumfilm két jelölést kapott a 75. Creative Arts Emmy-díjkiosztón, de ami még fontosabb, felkeltette Gia Coppola figyelmét, aki egy igazi, nagybetűs dívát keresett a Vegasban játszódó The Last Showgirl című drámájához. Anderson a múlt héten már megkapta az Aranyszem-díjat a Zürichi Filmfesztiválon az alakításáért, és a kritikusok szerint még több díjat is bezsebelhet az őszi szezonban.

„Átalakultam, és ez volt a szándékom” – mondta Anderson arról, hogy elvállalta ezt a félelmetes szerepet. „Előtte emlékszem, hogy azt gondoltam, ez lehet az egyetlen esélyem. Lehet, hogy soha többé nem csinálok másik filmet. Van egy összeomlás jelenet, amikor letépem a jelmezemet. Odamentem Giához, és azt mondtam, most már készen állok. Egyetlen felvételre volt csak szükség hozzá.”

Anderson számára a karrierje újraindítása nem azt jelenti, hogy ott folytatja, ahol abbahagyta, sokkal inkább azt, hogy folytatja azt az utat, amelyen már elindult, és amelyet végig kell járnia.

„Csak tudni akarom, hogy mire vagyok képes. Sosincs elég idő, szóval miért ne vágnék bele?”