Háromszor nagyobb eséllyel vált le az AI, ha nő vagy

A mesterséges intelligencia térhódítása nemcsak iparágakat, hanem munkahelyeket is átrendez – méghozzá nemek szerint is. Egy, az ENSZ által vezetett friss kutatás szerint a jól kereső országokban a nők munkakörei jóval nagyobb arányban vannak kitéve az automatizálás veszélyének, mint a férfiaké. A kérdés már nem az, hogy érint-e minket az AI, hanem az, hogy mikor és milyen mértékben.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a lengyel NASK digitális kutatóintézet közös jelentése szerint a mesterséges intelligencia nagyobb valószínűséggel váltja le a nőket, mint a férfiakat – különösen a fejlett országokban. A kutatás szerint a nőkre jellemző munkakörök csaknem 10 százaléka lehet teljes mértékben automatizálható, míg a férfiaknál ez az arány csupán 3,5 százalék. A legnagyobb eltérés a magas jövedelmű országokban mutatkozik: itt a nők 41 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amelyet részben vagy egészben kiválthat az AI, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 28 százalék.

A különbség nemcsak globálisan, hanem régiónként is érzékelhető. Európában és Közép-Ázsiában például a nők 39 százalékának munkája lehet érintett az AI által, szemben a férfiak 26 százalékával.

A kutatók szerint ez részben a foglalkoztatási szerkezetből adódik: a mesterséges intelligencia leginkább azokat a pozíciókat érinti, amelyek jellemzően a magasabb jövedelmű országokra és az adminisztratív, irodai munkákra jellemzőek – ezekben pedig nagyobb arányban dolgoznak nők.

A tanulmány szerint az olyan irodai munkák, mint az adatrögzítők, könyvelők, titkársági asszisztensek vagy időpontfoglalással, adminisztrációval foglalkozó kollégák vannak a leginkább kitéve az AI térnyerésének. Ezek a feladatok – például naptárak kezelése, emlékeztetők küldése vagy jegyzetelés – könnyen gépesíthetők.

A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy a „teljes kiváltás” még nem a jelen, hanem a jövő zenéje. A legtöbb munkakör ugyanis olyan összetett feladatokból áll, amelyekhez még mindig szükség van emberi jelenlétre, gondolkodásra és döntésre. Ezért inkább átalakulásra, semmint megszűnésre kell számítani.

„A generatív mesterséges intelligencia legvalószínűbb hatása nem a munkák eltűnése, hanem azok átalakulása” – fogalmaz a jelentés.

Azt, hogy mennyire gyorsan és milyen arányban történik meg az AI beépülése a munka világába, számos tényező befolyásolja. Ide tartozik a technológiai fejlettség, az adott ország infrastruktúrája, valamint az, hogy a dolgozók rendelkeznek-e a megfelelő tudással és képességekkel.

A jelentés szerint ezért lenne kulcsfontosságú, hogy a kormányok, a munkaadók és a munkavállalói szervezetek közösen dolgozzanak ki olyan stratégiákat, amelyek garantálják a munkahelyek minőségét és alkalmazkodóképességét.