Így nevelheted problémamegoldásra a gyereked

Ahhoz, hogy gyermekünkből jól alkalmazkodó felnőtt váljon, szükség van számos olyan hétköznapi rutinfeladatra, amelyet a gyerekek gyakran nem értenek, nem tartanak fontosnak vagy egyszerűen nem akarnak foglalkozni vele.

Lefekvés előtt mosd meg a fogad, egyél több zöldséget, csináld meg a házi feladatot – rendületlenül ismételjük ezeket a mondatokat, hiszen tudjuk, ezeknek a szokásoknak a kialakítása is szükséges ahhoz, hogy a gyerekekből jól alkalmazkodó felnőttek váljanak, de nemcsak a hétköznapi rutinfeladatokra van ehhez szükség. Ezek mellett a feladatok mellett a gyereknevelésben kiemelkedő fontossággal bír az alkotás és a művészet gyakorlása is. Bár kevésbé hangsúlyozott, mégis kulcsfontosságú tényezők ezek a gyerekek fejlődése szempontjából.

Szakértők szerint már napi 20 perces művészi tevékenység is hatalmas előrelépést jelenthet a gyerekek számára.

Az alkotás során kibontakozó kreativitás, problémamegoldó képesség és önálló gondolkodás olyan készségek, melyek kulcsfontosságúak a jövőbeli sikerekhez. Ahelyett, hogy csak passzívan vennék az információt, az alkotás során aktívan meg kell találniuk a megoldást és kifejezniük azt a saját egyedi módon.

Ez a fajta gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek kreatív módon oldjanak meg problémákat, miközben fejlesztik az együttműködési készségeiket, és megtanulnak kitartani a kihívásokkal teli helyzetekben. Tehát érdemes időt szánni az alkotásra és a művészetek gyakorlására a mindennapi rutinban, hiszen ezek a tevékenységek hozzájárulnak a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez és sikeres jövőjükhöz.

„A művészet és az alkotás erősebb prefrontális kérgi készségeket fejlesztenek ki, mint például a végrehajtó funkciók és a memória. Ezek a gyerekek később képesek jobban szabályozni az érzelmeiket”

– véli Susan Magsamen, a „Your Brain on Art: How the Arts Transform Us” című könyv társszerzője és a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karán működő Alkalmazott Neuroesztétikai Központ alapítója.

A szakértő szerint már egy rövid, alig 20 perces művészeti élmény, szabad alkotás is képes szabályozni az idegrendszert oly módon, hogy általa megváltoznak az érzések.

A szülők és a gyerekek gyakran felhagynak a művészeti foglalkozásokkal, alkotó folyamatokkal, hogy a lehetséges karrierutak építésére fókuszáljanak, majd jön egy megjegyzés a tanártól, hogy nem így kell fát rajzolni, a gyerekekben pedig végleg megszűnik a vágy az alkotásra.

“Ironikus módon ez a legrosszabb dolog, ami történhet, mert szükségünk van az önkifejezésre, amihez az alkotás és a művészetek csodálatos eszközt jelentenek” – mondja Magsamen.

Érthető vágy, hogy gyermekeid sikeresek legyenek, sok szülő ezért csak azt akarja, hogy gyermeke olyan tantárgyakkal foglalkozzon, amelyekről úgy érzi, hogy hosszú távon pénzt lehet vele keresni.

„Az időpazarlásról szóló kultúránkba nem fér bele a szabad alkotás” – mondja Magsamen.

Ha hagyunk némi teret az iskola és a sport, illetve a tanórán kívüli programok között, nem feltétlenül jelent elvesztegetett időt. „Ha időt és teret biztosítunk a gyerekek számára, rájöhetnek arra, hogy mit szeretnek és mit nem, hogy mit tartanak szépnek” – mondja.

A művészettel való időtöltés nem jelenti feltétlenül azt, hogy beíratod a gyereked művészeti órákra. Már egy olyan egyszerű gyakorlat is segíti a kreativitást, hogy az égre felnézve képeket kerestek a felhőkben.

Még bizonyos televíziós programok is, amelyek a történetmesélést helyezik előtérbe, részei lehetnek a gyerekek művészet iránti elkötelezettségének. Mindaddig, amíg más élmények kísérik.

„Az időről és az egyensúlyról szól” – magyarázza Magsamen. „A történetmesélés, a zene, a kézzel való szabad alkotás mind olyan érzéseket szabadítanak fel, amelyek hosszú távon segítik, hogy a gyerekekből kiegyensúlyozott felnőtt váljon, a kreativitásnak köszönhetően pedig problémák helyett sokkal inkább megoldási lehetőségeket lássanak.”

Olvass tovább: Szülői stílusok: teszteld, hogy melyik vagy te!