Ahol a szülésznő játssza a főszerepet, a hálapénz pedig nem létező fogalom

A világ egyik legfejlettebb egészségügyi hálózatával bíró államában, Svédországban vajon hogyan viseli egy nő a terhességét? Milyen körülmények között szül? Mekkora állami segítségre számíthat?

A beszámolóból kiderül, milyen fontos szerepe van ott a szülésznőnek, vagy ha úgy tetszik, bábaasszonynak, míg az orvosnak kevésbé.

A terhesgondozóban figyelnek a kismamára

Jómagam sokszor jártam már Svédországban, az ottani magyar, illetve svéd rokonok meglátogatása miatt. Bár számos oldalát megismertem ennek a gyönyörű országnak, a gyermekvárás részleteivel nemrég ismerkedtem meg.

Hol is kezdjük? Ha egy nő sejti, hogy gyermeket vár, akkor a terhesgondozóban leadhat vizelet mintát. Ha az pozitív, akkor felveszi a kapcsolatot az ott dolgozó nővérrel, akivel a kilenc hónap alatt 10-14 alkalommal találkozik. Körülbelül a tizedik héten vizsgálja meg először a szülésznő, aki vezet róla egy vizsgálati kartont. Ebből egy másolatot a kismama is kap, ezt mindig magával kell vinni a következő vizsgálatra.

Ezen a vércsoportot is feltüntetik, és minden más fontos információt is, amelyek segítségével fel lehet fedezni, hogy nem sérült-e a kisbaba – ilyen az ultrahang vizsgálat, illetve szükség esetén a magzatvíz vizsgálat. Ezek a vizsgálatok nem kötelezőek, de a 35 év feletti nőknek ajánlatosak.

A 20. héten kap a kismama egy terhességi igazolást, amiben már az is szerepel, hogy körülbelül mikorra várható a szülés. Ezt a Központi Egészségügyi Biztosító is megkapja, hogy tudja körülbelül, mikor esedékes kifizetni majd a támogatást. Orvossal ritkán találkozik egy átlagos kismama. (Én csak háromszor találkoztam az orvossal – jegyezte meg az interjúalanyom.) A terhesség vége felé a kismamák és a kispapák (főleg az első gyermeknél) tanfolyamra járnak, hogy felkészüljenek a szülésre és a gyermekgondozásra.

Sokoldalú a szülésre való felkészítés

Ilyenkor meg is látogatják a legközelebbi kórház szülészeti osztályát, ahol megtudhatják, milyen módszerek léteznek a fájdalomcsillapításra. Minden terhesgondozó intézet önállóan tervezi meg a felkészítő tanfolyamot, sok esetben lehet terhes jógára vagy vízi tornára is járni. Itt találkozhatnak a környékbeli leendő kismamák, akár össze is barátkozhatnak egymással. Sokan tartják ezt a kapcsolatot a szülés után is, és együtt sétáltatják a gyerekeket.

A szülésznő elküldheti a kismamát egy pszichológushoz is, ha a kismama nagyon fél a szüléstől vagy egyéb problémája van.

A szülést a társadalombiztosítás fizeti

Mivel a kismamának nincs fizetett orvosa, annál fog szülni, aki éppen ügyeletes. Orvosnak és szülésznőnek nem szabad pénzt adni. A társadalombiztosítási járulék és az adók magasak, ezekben benne foglaltatik többek között a szülés ingyenes levezetése, mint szolgáltatás, a kivételezés pedig szinte elképzelhetetlen.

Az orvos csak néha jön oda a szülés közben, a szülésznő gyakrabban, hogy megnézze, hol tart a folyamat. Ilyenkor fel lehet tenni kérdéseket, vagy kérni további fájdalomcsillapítást. Hogy milyen fájdalomcsillapítási módszert akar a kismama, azt a szülés elején már közölni szokták a szülésznővel.

Nemcsak az édesapa van jelen a szülésnél

Természetesen az orvos dönt arról, hogy szükséges-e császármetszés vagy sem. Az édesapa szinte mindig jelen van a szülésnél, de ott lehet a nagymama vagy egy barátnő is. Külön ajánlják, hogy az apukán kívül még valaki ott legyen a szülés közben. Szülés után félórával hoznak kávét és szendvicseket – ingyen – a kismamának és a család többi tagjának, meg a jelen lévő barátnőknek. A mama lefürdik, a gyermeket megmérik, megvizsgálják. Ezután átszállítják őket egy kórterembe.

Nem kell mindig háton fekve szülni. A kismama választhatja meg, hogy guggolva, állva vagy másféleképpen szüljön vagy például egy nagy, gimnasztikai labdára hajolva. Sokat tanulmányozták az afrikai nőket, akik szinte soha nem szülnek háton fekve, hanem inkább guggolva. Szülés közben csak folyékony ételt és italt kaphat a kismama, mert ha esetleg operálni kell, akkor a gyomormosást el akarják ezzel kerülni.

A tesztek alapján be lehet azonosítani később is a gyermeket

Általában egy éjszakát tölt bent a kismama a kórházban, ha első gyermekének adott életet. Császármetszés esetében körülbelül két-három napig lehet bent maradni a kórházban. A pici különböző teszteken vesz részt ez alatt.

Az úgynevezett PKU nevű vizsgálat kötelező, már a hatvanas évek óta. Ezzel a teszttel 26 különböző betegséget lehet felfedezni. Mivel azóta minden csecsemőnél elvégezték ezt a tesztet, mostanában ezt használják fel azonosítási célra, ha súlyos bűnözőt köröz a rendőrség). Manapság már a szülés utáni első órában el kell kezdeni a szoptatást. A nővérek megtanítják azt is, hogyan kell pelenkázni.

Van olyan szülészet is, ahol csak természetes módon szülnek a kismamák és ahol az egész család ott lakhat egy külön szobában. Mivel a kismamák hamar hazamennek, ezért nagyon fontos, hogy a csecsemőgondozó hamar felvegye a kapcsolatot a családdal. Három hónappal a szülés után a kismamát ismét meglátogatják, megvizsgálják, kérdéseket lehet feltenni.
A gyermeket várók közül többen otthon szülnek egyedül vagy egy bábaasszony segítségével.

Az édesapák is kiveszik a gyest

A Központi Egészségügyi Biztosító tájékoztatja a leendő szülőket arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a gyesre, és mi a helyzet akkor, ha a gyermek beteg lesz.

Ha a szülők együtt nevelik a gyermeket, akkor minden szülőre jut 240 nap gyes – összesen 480 nap (egy gyerekre). A gyest lehet egész, háromnegyed, fél, negyed és nyolcad napokra is kivenni. Ha ikrek születnek, még 180 nap jár. A gyesnapokat a gyermek tizenkettedik életévéig lehet kivenni. Ha az egyik szülő nem akarja ezeket a napokat kivenni, akkor át lehet ruházni a másik szülőre. Kilencven napot, külön-külön, mindkét szülő számára fenntartanak. Ez azért van így, hogy ösztökélje az apákat is arra, hogy ők is kivegyék részüket ebből az időszakból. Ezek a szabályok az örökbefogadott gyerek esetére is ugyanúgy vonatkoznak. Az édesapa 10 napig a szülés után otthon maradhat.

Az utazási költséget is fizetik örökbefogadás esetén

Ha a kismama nem érzi magát jól a szülés előtt, akkor kérheti, hogy könnyebb feladatokat vállaljon a munkahelyén, bár erre nincs mindenütt lehetőség. A szülők, akik örökbe akarnak fogadni gyermeket, kérvényezhetnek segélyt, ami például fedezi az utazási költséget az örökbeadó országba (75 ezer korona adómentesen gyermekenként). Svédországban ugyanis kevés olyan baba születik, akit örökbe lehet fogadni.

Hogy mennyi gyest kap a szülő, az attól függ, hogy mennyit keresett a szülés előtt. Kicsit kevesebb, mint 80 százalékát kapja a fizetésének, a gyes 390 napja alatt. De létezik egy „plafon“, tehát ha nagyon magas a jövedelme, akkor nem a fizetésének a 80 százalékát kapja, hanem minden évben meghatározzák, hogy mi az a legmagasabb fizetés, amit normának tekintenek.

A megmaradt 90 nap alatt mindenki 180 koronát kap naponta. Aki nem dolgozott a szülés előtt, vagy tanul, annak 250 korona jár. A szülők általában másfél évig otthon maradnak a gyerekkel, de ha maradnak gyesnapok, akkor azokat ki lehet akkor is venni, amikor már visszament dolgozni a szülő. De van olyan szülő is, aki már egy éves korában óvodába adja a gyereket és elkezd dolgozni. A gyermek nyolc éves koráig joga van a munkavállalónak fél, negyed vagy háromnegyed időre csökkenteni a szülők munkaidejét. Ez az édesanyára és édesapára is érvényes. A gyest lehet egyben vagy megszakításokkal is kivenni, ez attól függ, hogy mennyi gyesnapja van a szülőnek.

Ha a gyermek beteg lesz, akkor 12 éves koráig otthon lehet vele maradni egy hétig, orvosi igazolás nélkül, ez maximum 120 napot tehet ki egy évben. Ezzel a lehetőséggel nem csak az anya vagy az apa, hanem a nagymama is élhet.

Ha a gyermek fogyatékkal született

Ha a gyermek fogyatékkal születik, akkor 16 éves korig, súlyosabb esetekben 21 éves koráig otthon lehet vele maradni. Ha fogyatékos gyermek születik, akkor kérvényezhet a szülő egy olyan segélyt, amely lehetőséget ad arra, hogy csökkenthesse a munkaidejét. Ebből az összegből nem lehet megélni, de anyagi könnyebbséget jelent a családnak. A segély összegét minden második évben újra megvizsgálják, és a megváltozott körülményeket figyelembe véve, ismét elbírálják.

Az óvodai díj attól is függ, hány gyermek van a családban

Az óvoda havi díjának megállapítása a szülők keresetétől is függ, valamint attól, hogy a gyermek mennyi időt tölt el az óvodában naponta és hány gyermek van a családban. Minél több gyermeke van valakinek, annál kevesebbet kell fizetni gyermekenként, tehát támogatják a minél több utódot felnevelő családokat. A családi pótlék havi 1250 korona gyermekenként. Ha például valakinek négy kicsi gyereke van, akkor havonta 6740 koronát kap. A családi pótlék a gyermek 16 éves koráig jár. Ezek után is kap pénzügyi támogatást a család, csak azt már nem családi pótléknak hívják, hanem diákok után járó támogatásnak. Ez körülbelül ugyanannyi, mint a családi pótlék és nem a szülőnek, hanem a gyermeknek jár, amíg gimnazista vagy betölti a 20. életévét.

A kispapák sportközvetítések idején szeretnek a picivel otthon maradni

A sokoldalú és nagyvonalú támogatási rendszer ellenére, nem minden munkahelyen örülnek, ha egy nő szülni megy. Előfordul, hogy már az álláskeresés során érdeklődnek arról, hogy tervez-e gyermeket, bár ezt tulajdonképpen tilos lenne megkérdezni. Az édesapáknak még mindig csak egy kis százaléka veszi ki a gyest hosszabb időre, ezt is általában nyáron vagy nagyobb sportesemények idején. Ez azért is van így, mert a férfiak általában itt is többet keresnek, mint a nők, jóllehet, nem akkora az olló, mint Magyarországon. A férfiak 30 százaléka él a gyes lehetőségével.

A széles körű támogatási rendszer ellenére, a munkaadók errefelé sem nézik jó szemmel, ha a szülők otthon maradnak a beteg babával. Egy nő életéből így is minimum tíz év kiesik, ha két gyermeket szül. Ez idő alatt nem tudják a karrierjüket építeni, mivel sokat kell otthon maradni a kicsivel. Szinte csak nők dolgoznak részmunkaidőben, ami csökkenti majd a nyugdíjukat, tehát többszörösen rosszul járnak. A svéd társadalomkutatók szerint csak körülbelül 30 év múlva juthatnak el oda, hogy mindkét szülő egyformán fogja kivenni a gyest.