Vojtek Éva neve fogalom a mai magyar cukrászatban
Az utóbbi húsz év forradalmi változást hozott itthon a cukrászat, mint kreatív foglalkozás megítélésében. A divatszakmák egyike lett, sőt, alkotó hivatás, némelyik cukrász népszerűsége a sztárokkal vetekszik, amiben szerepet játszik a nemzetközi trend és a nagy nézettségű televíziós műsorok is.
Nemcsak a fiatalság körében nőtt meg az érdeklődés, gyakoriak a pályamódosítások is, amikor valaki, egy egészen más hivatás diplomás gyakorlója, szeret bele a habüstök világába. (Más kérdés, hogy a „valódi” cukrászok élete végéig kontárnak tekintik.)
Fontos a külföldi kitekintés
Mindeme cukrászati reneszánsz mellett és ellenére szükség van arra, hogy a Magyar Cukrászok Ipartestülete támogassa a tehetséges fiatalokat. Ez a fajta tevékenység egy évtizedes múltra tekint vissza. Ahogy azt az ipartestület vezetőitől megtudtam, először ajánlásokkal támogatták a fiatalok egyéni pályázatait, majd később, már az ipartestület, mint a nyertes pályázatok lebonyolítója, biztosított további fejlődési lehetőséget számukra.
Ennek egyik fontos része a külföldi kitekintés, tapasztalás: eddig 14 fiatal jutott külföldi sztázsolási lehetőséghez – ez egyfajta tanulmányút, melynek keretében el lehet lesni – igaz, ingyen munkával – a szakma fortélyait a legnevesebb műhelyekben. A tehetséggondozó programok esetében 10-10 cukrásznak volt – és van – lehetősége arra, hogy szakmai tudását bővítse, kulturális ismereteit szélesítse és részese legyen, az ipartestület égisze alatt megalakuló ifjúsági tagozat építésének. Eddig összesen hét pályázatott indítottak a Nemzeti Tehetség Program keretében.
Kinek milyen többletet adott ez a program a munkájához és hogyan sáfárkodott a megszerzett tudással – erről kérdeztünk két résztvevőt.
Sitkei Balázs, a paksi Stella cukrászda tulajdonosa, cukrászmestere. Ahogy elárulja, gyermekkorában sok időt töltött a nagymamája mellett, aki a cukrászat alapjaira, titkaira, a szakma szeretetére és tiszteletére tanította. Érettségi után a budapesti Gundel Szakiskolában tanult, amelyet sikeresen elvégzett. Hamarosan átvette a cukrászda vezetését a nagymamájától. A különböző tanulmányutak, szakmai tanfolyamok, gyakorlatok, a folyamatos továbbképzés ma elengedhetetlen. Ahogy Sitkei Balázs hangsúlyozza, ennek egyik kiemelkedő állomásai voltak a Vojtek Éva által szervezett sweeTEN pilot programok illetve az ipartestület által koordinált Erasmus+ mobilitási tanulmányok.
Vojtek Éva neve fogalom a mai magyar cukrászatban. Ő a Magyar Cukrász Ipartestület gondozásában megjelenő MesterCukrász magazin főszerkesztője, aki hosszú évek óta lelkesen segíti a tehetséges fiatal cukrászok pályafutását. A szakmai szervezeten belül majd két évtized óta ő a pályázati felelős. Az ipartestület pályázati források elnyerésével (Erasmus+, Wacław Felczak Alapítvány, EGT és a Norvég Alap ,NTP) eddig több, mint 300 tagtársának tette lehetővé a külföldi tanulmányutakat, melyek teljes körű koordinálása a feladata.
Újságírói kérdésre elárulta, munkássága egyik büszkeségének tartja az öt éven át megtartott Kortárs Cukrászat szalont, melynek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum adott otthont. A Magyarország cukrászati értékei című könyvet Bihari Zoltánnal közösen írta. A munkám a hobbim, elsősorban a magyar cukrászati értékek bemutatása, megismertetése, valamint a jövő generációjának képzése, hogy hasonló módon emlékezhessenek meg majd róluk, mint az most mi megtehetjük a régi nagyokról – tette hozzá.
A cukrászok és a pszichológia
A sweeTEN összejövetelek annak a lehetőségét is megteremtették, hogy megismerkedhetett a kortársakkal. Az elméleti oktatás mellett sor került a gyakorlati programokra is – a hagyományőrző termékek készítésétől, az extravagáns desszertekig és artisztikáig. Amit Balázs külön kiemel, hogy ez a program segítséget adott az akkor még hiányos üzletvezetési tudáshoz, a mindennapi HR feladatok ellátásához és a marketinghez is.
“A pszichológiai ülések is nagyon érdekesek voltak, a mestervizsga felkészítőn is élveztem őket. Azóta már járok is pszichológushoz, több pszichológiai és önismereti könyvet elolvastam már, hogy közelebb kerülhessek önmagamhoz, megismerhessem a családom történetét, múltját és az általuk megszerzett transzgenerációs örökségeket, amelyek nagy hatással vannak rám mind a mai napig” – mondja Balázs.
Szívós Zita 2016 óta dolgozik a budapesti Major cukrászdában cukrászként. Két továbbképzésen is részt vett. Az első 2020 januárjában indult, amely a sweeTEN 2.0 volt, a második pedig 2021 februárjában indult és a Kovász nevet kapta.
2021-ben a Budai ébredés nevű tortával indult a Magyarország tortája versenyen. Karakteres ízvilággal rendelkező torta, melyben a csokoládé, a málna és a kávé dominálnak. A tortát egy kávézás ihlette, majd rengeteg gondolkodás következett, receptek válogatása, új receptek kifejlesztése. Döntőbe sajnos nem jutott vele, azonban mai napig a vendégek egyik kedvenc süteménye – tudom meg Zitától.
De Zita nem adta fel: 2022-ben ismét indult a Magyarország tortája versenyen, Évszakok nevű tortájával. Az alkotó folyamat során inspirálóan hatott rá egy-egy tanfolyamon elkészített sütemény. Az elismerésekben szerepet játszott, hogy a francia és olasz tanfolyamon megismert technikákat is alkalmazta. A csokoládé-meggy-gesztenye hármast egy kis plusz fűszerrel egészítette ki, amely a tonkabab volt, s végül egy bársonyfújt csokoládé bevonatot kapott. A SIRHA kiállítás keretein belül megtartott versenyen ezzel a dobogó harmadik fokára léphetett.
“Tavaly az esküvői torták varázslatos világa ragadott meg, ezek jelentették számomra a legnagyobb kihívásokat” – meséli. “A házasulandókkal való kommunikáció ilyenkor kulcsfontosságú. A legfontosabb, amire rájöttem az elmúlt évek során, hogy a rugalmasság és a kommunikáció a kulcs. A virágokkal való dekorálás a legizgalmasabb szerintem a díszítésben, de a legnagyobb kihívás a vajkrém bevonat elkészítése” – árulja el.
A tanfolyamokon számos receptúrát, díszítési ötletet kapnak a résztvevők, illetve inspirációt, egy-egy új sütemény megalkotásához.
“A műhelylátogatásokat is fontosnak tartom, ezek során láthattuk, hogyan dolgoznak a kollégák, miképpen osztják meg a munkafolyamatokat, milyen gépekkel dolgoznak, és melyek a legfontosabb szakmai alapelveik” – teszi hozzá.
Innováció, kreativitás, műhelymunka
A legutóbbi, hárommillió forintos keretösszegű pályázat fő célja az volt, hogy az ipartestület ifjúsági tagozatának megerősítését és fejlesztését szolgálja azzal, hogy a szakma fiataljait egybegyűjtve a tapasztalataik széleskörű gyarapításával és megosztásával, innovatív és kreatív szemlélettel dolgozzanak választott hivatásukban – számol be róla Éva, a tyúkanyó, ahogyan nevezik őt a fiatalok. A projektelemek közül különösen pozitív visszhangja volt a pszichológiai tréningeknek, amelynek témái – kommunikációs készségek növelése, az érvelési attitűdök erősítése, a retorika lehetőségeinek megismerése – látszólag nem kötődnek e szakmához, pedig nap, mint nap szükség lehet ezekre a munkafolyamatok során.