Infláció, a szegények adója

Az elmúlt évtizedben tovább nyílt az olló a szegények és a gazdagok vagyona között. A magas infláció és a jegybankok ellen ellensúlyozására tett intézkedései is csak növelték a különbségeket – írja a Bank360.hu a a Blochamps Capital elemzésére hivatkozva hozzátéve, hogy jóformán minden válságintézkedés a gazdagok vagyonát gyarapította a legnagyobb mértékben

A 2008-as hitelválság után bő egy évtizeden át tartott a jegybankoknál a nagyon alacsony kamatokat eredményező extra laza monetáris politika, ami hatalmas emelkedéshez vezetett a részvénypiacokon, ami a vagyonosoknak kedvezett, hiszen ők tartják a pénzüket leginkább ilyen értékpapírokban. Az elmúlt években bekövetkezett infláción és a pénzügyi szigorításokon szintén a gazdagok nyertek. A világ egészére jellemző, hogy a legnagyobb mértékben a társadalom felső tíz százaléka gyarapodott, azon belül is a legvagyonosabb 1 százaléka járt a legjobban a tőzsdék emelkedésével és az inflációval. “A magyar társadalom szövete is számos szempontból szétszakadt, az utóbbi években pedig a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek összeforrtak az infláció ejtette sebekkel” – mondja Karagich István, a Blochamps ügyvezetője.

A szegények úsznak az adósságban, a pénz a gazdagoknál halmozódik fel

A lakossági hitelállomány 15 ezer milliárd forintja, illetve a fogyasztásra nehezedő infláció az alsó 9 vagyondecilisen terül szét leginkább, vagyis a társadalom kevésbé tehetős 90 százaléka viseli a terheket. Bár a felső 10 százaléknak is van 3 ezer milliárd forintnyi adóssága, emellé 63 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon és 48 ezer milliárd forintnyi reál eszközállomány (ingatlan, ingóság) is társul.

Az alsó 90 százaléknak a 12 ezer milliárd forintos adóssága mellett ugyan 115 ezer milliárd forintnyi vagyona van, ennek a döntő része azonban ingatlan, jellemzően az, amiben lakik, értékpapírja, pénzügyi befektetése ennek a rétegnek alig van. Elméletileg a szegényebb rétegek vagyoni helyzete is javult az elmúlt években, mivel az ingatlanok értéke nőtt, lakása pedig a lakosság 86 százalékának van, de a pénzügyi vagyonuk nem gyarapodott számottevően.

Mennyivel kerül be valaki az 1 százalékba?

„Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1 százalék ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96 400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyon, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik” – állítja Karagich. Míg a legfelső 10 százalék a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék a harmadát, és ezen az infláció csak rontott az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a gazdagok privátbanki vagyonának mérete, és dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a körben – teszi hozzá a szakember.

Az egy százalékba kerüléshez a legtöbb vagyonra ehhez Monacoban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliárdos és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg 10,8 millió dollárral a második helyen áll, az USA a harmadik, ott 8,5 millió dollár a felső 1 százalékba tartozás követelménye. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabb 1 százalék közé tartozzon valaki.