5 meglepő tény az agyról, ami segít jobb döntéseket hozni

Nap mint nap döntések sokaságát hozzuk meg – a legtöbbet ösztönösen. Hogy a munka vagy a sportcipő győz, hogy e-mailt írunk vagy inkább kimozdulunk, az nem csupán időbeosztás kérdése: az agyunk értékel és rangsorol, újra és újra.

Emily Falk agykutató szerint a döntéseink hátterében működő értékelő rendszer az, amit ha jobban megértünk, tudatosan formálni is tudunk – és így közelebb kerülhetünk egy kiegyensúlyozottabb élethez. Az alábbiakban Falk What We Value: The Neuroscience of Choice and Change című könyv legfontosabb gondolatait foglaltuk össze.

Az agyunk dönt helyettünk – szinte mindig

Bármilyen döntésről is legyen szó – edzeni megyünk vagy inkább befejezzük a munkát –, az agyunk már azelőtt súlyoz, hogy mi tudatosítanánk. Az úgynevezett értékelő rendszer ilyenkor korábbi tapasztalatainkat, jelenlegi hangulatunkat és céljainkat is figyelembe veszi. A végén pedig aszerint döntünk, hogy az adott pillanatban melyik opció tűnik „kifizetődőbbnek”.

És hogy miért döntünk újra és újra ugyanúgy, még akkor is, ha valójában változást szeretnénk? Mert az agyunk a korábbi jutalmak alapján tanul: ami bevált, azt nagyobb eséllyel ismételjük. A jó hír? Ezt a rendszert újra lehet hangolni.

Az agyunk korlátokat is szab – főleg önmagunkkal kapcsolatban

Az önmagunkról alkotott kép nagyban befolyásolja, hogyan döntünk. Ha valaki például úgy gondol magára, mint „munkamániás kutatóra”, akkor könnyebben választja a határidőket a pihenés helyett. Ez az úgynevezett „önazonosság” biztonságot ad, ugyanakkor el is zárhat az új élmények és fejlődési lehetőségek elől.

Nem egyedül döntünk – a társas hatások erősebbek, mint hinnénk

Az agyunk nemcsak önmagunkra figyel, hanem arra is, mit csinálnak mások körülöttünk. A társas viselkedésért felelős agyi rendszerek segítenek alkalmazkodni, kapcsolódni – de be is zárhatnak minket a megszokott mintákba.

Ha például mindenki, akivel nap mint nap együtt dolgozunk, a munkát helyezi előtérbe, mi is nagyobb eséllyel tesszük ugyanezt – akár a saját értékeink rovására is. Falk szerint azonban ez a rendszer félre is vezethet és gyakran csak feltételezzük, mit gondolnak mások, ahelyett hogy valóban megkérdeznénk őket.

Az agyunkkal együttműködve könnyebb változtatni

A változás nem feltétlenül kemény munkán vagy önfegyelmen múlik. Ha tudjuk, hogyan működik az agyunk, finomhangolással is elérhetünk eredményeket. Például ha a sportot vagy a családdal töltött időt úgy keretezzük, hogy az azonnali örömöt is adjon – egy kellemes bringaút vagy közös kávézás formájában –, nagyobb eséllyel választjuk ezeket a lehetőségeket.

És ha valaki nehezen ismeri be, hogy tévedett? Falk szerint a védekezés helyett segíthet, ha a magasabb rendű értékeinkre fókuszálunk: például a szeretetre, kapcsolódásra vagy a családi hagyományokra. Így a változás nem identitásvesztés lesz, hanem annak új szintje.

A jövő bennünk dől el

A döntéseink nemcsak rólunk szólnak – másokra is hatással vannak. Ha valaki például arról mesél, hogyan tölt több időt a szeretteivel, az másokat is inspirálhat, hogy hasonló döntéseket hozzanak. Falk szerint azzal, ahogy élünk és amire értéket helyezünk, nemcsak a saját, hanem a környezetünk jövőjét is formáljuk. Éppen ezért nem mindegy, kik vesznek körül bennünket – és kinek a hangját halljuk leggyakrabban. Ha tudatosan tágítjuk a társas környezetünket, új nézőpontokat, ötleteket is kapunk – ez segítheti a személyes és közösségi fejlődést is.

Ha szeretnénk tehát valóban változtatni az életünkön, az első lépés az, hogy megértjük, mi alapján dönt az agyunk. A többi már rajtunk múlik.