Az agyad nem felejt, csak szelektál

Kulcsokat keresel, de a táska alján sincsenek? A szemüveged? Naná, hogy a fejed tetején. És az örök klasszikus: „Miért is jöttem be ebbe a szobába?” – ismerős? A mindennapi feledékenység egyszerre lehet bosszantó és nyugtalanító, de a szakértők szerint nem hibáról van szó, hanem arról, hogy az agy éppen úgy működik, ahogy kell.

Dr. Charan Ranganath, a Kaliforniai Egyetem idegtudósa szerint az emberi memória célja soha nem az volt, hogy minden apróságot megőrizzen. Kutatásai azt mutatják, hogy az agy inkább úgy működik, mint egy okos szűrő: kiszűri a lényegtelen zajt, és megtartja azt, ami igazán számít. Egy 2009-es felmérés szerint például egy átlagos amerikai naponta közel 34 gigabájtnyi információval találkozik, ami nagyjából 12 órányi adatot jelent. És azóta ez a szám valószínűleg csak tovább nőtt – írja a CNN.

„Sokan azt gondolják, hogy mindent észben kell tartanunk, amit látunk vagy hallunk, de valójában az agy gazdaságosan működik: inkább a lényegre koncentrál, és a többit elengedi” – mondja Ranganath. A cél tehát nem az, hogy többre, hanem hogy jobban emlékezzünk.

A kognitív pszichológusok már az ’50-es években kimutatták, hogy az emberi agy egyszerre nagyjából 3–4 információmorzsát tud aktívan kezelni – ezt nevezzük munkamemóriának. Ezért is működik olyan jól az „összecsomagolás”, amikor különálló információkat egy egységként jegyzünk meg.

A memóriabajnokok sem feltétlenül „jobban emlékeznek” – csak hatékonyabban rendszereznek. Megtanulják, hogyan alakítsanak akár tíz külön információból egy átlátható egységet, amit aztán könnyebb visszahívni. Íme, néhány hasznos trükk, amivel jobban megmarad, ami számít!

Adj jelentést a dolognak

Minél személyesebb vagy fontosabb egy információ, annál könnyebben megmarad. Egy név például jobban rögzül, ha összekötöd valamivel, amit jól ismersz.

Tedd emlékezetessé

A feltűnő, szokatlan dolgok könnyebben beégnek. Mint egy élénk rózsaszín post-it egy sárga tömbben. Ha például leteszed a kulcsaidat, figyelj tudatosan egy apró részletre: a hangra, amit kiadnak, vagy a fényre, ahogy visszaverődik róluk. Ez segíthet később pontosabban felidézni, hová tetted őket.

Növeld a tétet

A fontos, érzelmileg telített események – akár pozitívak, akár negatívak – jobban megmaradnak, mert ilyenkor az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek megerősítik az emlékeket. A kíváncsiság is ilyen „emlékezőfokozó”: ha érdekel a téma, amit tanulsz, könnyebben megragad benned.

Idézd fel a környezetet

Az emlékeink gyakran helyekhez, hangulatokhoz vagy illatokhoz kötődnek. Egy dal, amit egy nyári utazás alatt hallottál, vagy egy étel illata, amit a nagymamád főzött, azonnal visszarepíthet az időben. Ha szeretnél egy régi élményt előhívni, képzeld el újra a helyszínt: mit láttál, mit éreztél, milyen hangokat hallottál. Ez segíthet mélyebb rétegekből is előásni a részleteket.

Az emlékezet nem egy polc, ahová végtelen számú dobozt pakolhatsz. Nem baj, ha nem emlékszel mindenre – csak az számít, hogy tudatosan megtanulj emlékezni arra, ami igazán fontos.