Akinek az óvoda a szenvedélye: Erdélyi Nóra

Elek Lenke Elek Lenke | 2024.10.31 | Siker | Olvasási idő: 6 perc
Akinek az óvoda a szenvedélye: Erdélyi Nóra

Egy “csoda óvodában” találkoztam először Erdélyi Nórával. Merthogy ilyen intézmények is léteznek ma Magyarországon, és elsősorban a 13. kerületben. Hogy miért pont ott, az hosszú történet, ennek megfejtésében próbál segíteni nekem Nóra.

Sokadszor kalauzolt már, először a Kassák Óvodát mutatta be büszkén pár éve, most pedig az ugyancsak 13. kerületi Gyöngyszemet, amely egy úgynevezett okos óvoda, a létező legmodernebb technológiai felszereltséggel. Ha ide belépünk, Pepper, a robot köszönt bennünket, portásnénik helyett. De a hely „okossága” persze nemcsak ebben rejlik.

Családi indíttatású az óvodai oktatás iránti érdeklődés?

A kora gyermekkorom Pestszentlőrincen egy régi villaépületben, egy csodálatos nagy kertben telt, ahol reggeltől estig kint játszhattam a szabadban. Itt jártam óvodába is, ami már akkor életem meghatározó színterévé vált. Kötődtem a helyhez, az óvónénimhez, akit emlékeim szerint Vali néninek hívtak. Nem szalasztottam el egyetlen napot sem, mindig menni akartam a gyerekek közé. Kamaszkoromat Gazdagréten töltöttem. Ez azért vált fontos hellyé, mert első munkahelyem, a Szivárvány Óvoda is itt található.

Nemrég kezdtem foglalkozni a családom több generációra visszakövethető múltjával és ekkor tudtam meg, hogy anyai dédnagyapám tanítóként végzett, de nem gyakorolta a hivatását. A pedagógus pálya talán ezért lett egyértelmű irány számomra.
Óvónőképző szakközépiskolába jártam, tizennyolc éves koromban ebben a szakmában is helyezkedtem el. A gyermeki lét, a gyermekek megértése, elfogadása és támogatása szívügyem volt és az a mai napig. Vigyázok arra, hogy a bennem élő „gyermekség” érzése megmaradjon. Ez a tisztaság és őszinteség még valódi értékeket képvisel. A gyermeki rácsodálkozás képessége megóv a kiégéstől és a közönytől. Ez az elköteleződés formálta későbbi tanulmányaimat, mint óvodapedagógus, gyógypedagógus és pszichopedagógia szakos tanár.

Keveset tudunk-hallunk az óvodapedagógiáról, többnyire a középiskolai tanárok, egyetemi oktatók helyzetét taglalja a média is. Pedig tudjuk a lelkünk mélyén, mennyire fontos az első hét év egy gyerek életében.

Először a Tanítóképző Főiskola tanító szakára nyertem felvételt, azonban az első félévben, amikor a gyakorlati látogatások elkezdődtek az iskolában, határozottan azt éreztem, hogy nem ezen az úton szeretnék tovább menni. Átjelentkeztem az óvodapedagógiai szakra, amit így utólag is egy jó döntésnek tartok. Számomra az óvodai nevelés módszertana egy rugalmasabb és nyitottabb, a gyermekek egyéni fejlődését támogató, a kreativitást előtérbe helyező terület, szemben az iskola merevebb elvárásrendszerével. Ma egyre inkább úgy gondolom, hogy a jelenkor iskolás gyermekeinek fejlődésében az óvodapedagógia eszközei hatékonyabban tudnának segíteni.

Amikor először találkoztunk, már akkor is szakvezetői posztot töltöttél be a kerületben.

Pályám további alakulását a vezetői képességeimre való figyelem határozta meg. Már saját óvodai csoportomban is 5 évesként csapatot alakítottam. Ez a felnőtt éveimben, munkámban is megmutatkozott. A pedagógus szakma keretein belül a szervezetek működése, a rendszerszemléletben való gondolkodás és stratégiai célokban való tervezés egyre nagyobb fókuszt kapott a munkámban. 2011-ben először szakmai vezető, majd 2014-től igazgatóhelyettes pozíciót töltöttem be a kerületi önkormányzatnál.

A 13. kerület meghatározó számomra, a maga sajátos energiájával. Egy dinamikusan fejlődő városrészben élni, hatással van az egyén életére. Véleményem szerint ezen a helyen a múlt értékeinek tiszteletben tartása és megőrzése összekapcsolódik a jövő tudatos tervezésével. Ezt, mint kerületi lakó, szülő és később, mint munkatárs is megélhettem. Számomra a szociális érzékenység, a gyermekek és idősek felé tanúsított hozzáállás kulcsfontosságú érték, amit a 13. kerületben kiemelt figyelemmel, hiteles döntések mentén képviselnek. Ezt a saját szakterületemen belül az oktatás támogatásában meg is tapasztalhatom. 2018 óta igazgatóként irányítom a kerület 17 tagóvodáját, melyben közel 600 alkalmazottal 3000 gyermek fejlődését támogatjuk.

Hallottam a Talent Akadémiáról. Mit is jelent ez pontosan?

Vallom, hogy az oktatási intézmények kialakítása meghatározó a gyermekek harmonikus fejlődése szempontjából. A biztonságos, a gyermeki szükségletekre épülő, a kor oktatási kihívásaira érdemben reagáló épített környezet a hátránykompenzációnak, az esélyteremtésnek és a tehetséggondozásnak az alapja lehet. Ez, kiegészülve a koordinált, pedagógiai cselekvést támogató gyakorlatokkal együtt fejti ki hosszú távú hatását az adott nemzedékre.
Küldetésemnek érzem, hogy azt a feltételrendszert, melyet az elmúlt évek tudatos tervezésével és innovatív megközelítéseivel az oktatás területén kialakítottunk, szélesebb körben is megmutathassuk. Ennek érdekében 2022-ben Talent Akadémia elnevezéssel akkreditált vezetőképzést is elindítottunk.

Mennyi idő jut mindeközben a magánéletre?

Kép: Erdélyi Nóra

Mozaikcsaládban élek, fiatal felnőtt „gyerekekkel”, akiket férjemmel, Pólus Károly építésszel támogatunk és segítünk, hogy boldog, kiteljesedett emberekké válhassanak. Lányom, Lea egyetemista, kommunikáció és média szakos. Áron fiam még középiskolás, a színművészet áll hozzá közel.

Szabadidőmben a futás, a pilates és jóga a kedvenceim. Szeretek a kertben a veteményesemmel babrálni, szívesen próbálkozom újdonságok ültetésével. Idén ez az édesburgonya volt, ami szép termést is hozott. A Covid idején kezdtük el férjemmel a Kék túrát, hamarosan teljesítjük is. Az olvasás és a meditálás a pihenésem része, emellett tavaly végeztem a Corvinus Egyetemen vállalati belső és vezető coachként. Közeli tervem a pilates oktató minősítés megszerzése.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!