Én is ajkai vagyok, ahol Superman született

Az országot járva gyakran találkozom olyan emberekkel, akik ugyan nem celebek, nevüket nem ismeri az egész ország, mégis csendben, kitartóan dolgoznak közösségük fejlődéséért. Szenvedélyük és elhivatottságuk nemcsak helyben hagy maradandó nyomot, hanem azokra a látogatókra is hatással van, akik megismerik őket és munkájukat.

Varga Andreával, a Csingervölgyi Nonprofit Kft. igazgatójával először Ajkán találkoztam. Egy város, amely egykor bányászmúltjáról volt híres – olyasvalami, amiről a mai Z generációnak már csak halvány elképzelése lehet, az alfa generációnak pedig talán még ennyi sem. Ma Ajka számára kiemelten fontos a kulturális fejlődés és a hazai, valamint külföldi turisták fogadása. Egy szakmai rendezvényen találkoztam először Andreával, ahol hamar kiderült, hogy elkötelezettsége és látásmódja nagy hatással van a helyi közösség életére.

Úgy tudom, népművelőként indult.

A Nagy László Városi Művelődési Központban kezdtem el dolgozni a ’80-as évek végén, akkor még népművelőként, aminek később a neve művelődésszervezőre változott. Az akkor létesülő városi múzeum felhívása nyomán kezdtem el műtárgyakat gyűjteni, ezt követően kerültem a művelődési központba. Nagyon izgalmas korszakot éltünk meg akkor, gyors társadalmi és gazdasági változásoknak lehettem tanúja, amikor semmi nem működött már az addig megszokott módon. Rengeteg újszerű kísérletre és megközelítésre volt szükség a munkaterületemen, amire mindig is hivatásként tekintettem.

Akkor lett elfogadott a természetgyógyászat, így számos előadást és tanfolyamot szerveztem a terület elismert és ismert előadóival. Sokaknak így lett új hivatása, van, aki a mai napig azzal foglalkozik. Abban az időben a városban csak a művészi torna lehetősége volt a gyerekeknek, a jazzbalett és az akrobatikus rock and roll még ismeretlen volt. Megkerestem az Ajkán még akkor alig ismert edzőt, akivel kurzusokat szerveztünk és hamarosan népszerű lett mindkét csoport. Ezek jogutódjai ma is működnek és már világbajnokokat is tudhatnak maguk között.

Kép: Varga Andrea

Innen egyenes út vezetett a térségi menedzser posztig.

Az eddigi pályát 1996-ban hagytam el, amikor Pécsett végeztem humánszervező szakon. Hamarosan kineveztek a Közép-Dunántúli Régió első térségmenedzserének. Negyvenkét önkormányzat tartozott hozzánk, az ő közös projektjeiket, fejlesztéseiket kellett koordinálni. Hamar sikerült megtalálnom ott is, hogy az értékmentés, értékőrzés és a közösségek fejlesztése miként nyújthat segítséget egy-egy település fejlődéséhez, fejlesztéséhez. Különösen izgalmasnak találtam, hogyan lehet a múlt értékeit a jelen fejlesztéseibe konvertálni. Ezen a poszton is törekedtem arra, hogy újszerű megközelítéseket alkalmazzak a munkám során. A térségünkhöz tartozott a Somló-hegy is, az ország legkisebb borvidéke, így fontos volt, hogy képviseltessük magunkat az Utazás kiállításokon. Érdekes, hogy akkor még szinte alig ismerték az emberek a Somlói bor kiváló adottságait, a Nászéjszakák borát. Ekkor alapoztuk meg a pinceminősítési rendszert, szerkesztettük az első kiadványokat, és elindítottuk Középkori forgatag néven azt a kulturális programunkat, ami akkor nagy népszerűségnek örvendett.

Miképpen kapcsolódik a Kristályvölgy a plakátkiállításhoz?

Immár 23 éve, hogy megalakítottuk a Kristály-völgy Terület és Vidékfejlesztési Egyesületet a vezetésemmel, ami ma is működik. A mostani tevékenységemhez kapcsolódóan talán a legfontosabb, hogy Ajka várossá nyilvánításának 55. évfordulójára egy óriásplakát kiállítást álmodtam meg. Az járt a fejemben, hogy a mi városunk rengeteg ismert embert adott az országnak és eljött az ideje, hogy megmutassuk magunkat a „világnak”, mindazt, amire büszkék vagyunk. Egy barátnőmmel való beszélgetés során pattant ki a fejemből az „Én is ajkai vagyok” szlogen, amihez sikerült megnyerni Scherer Pétert, Beck Zolit, Ősi Attilát, akik vállalták, hogy a plakáton szerepeljenek. Sok pályamű érkezett be, ezek egészen új szemmel láttatták városunkat.

Úgy hallottam, hogy Bródy Imrét, a világhírű mérnököt itt Superman-nek is nevezik.

A kiállítás felhívására érkezett be egy pályamű, amelyen Bródy Imrét Superman jelmezben ábrázolták. Bródy Imre kriptongázzal töltött izzóját mindenki őrültségnek tartotta annak idején, mondván nem lehet a kriptongázt olcsón kivonni a levegőből. De lehetett: így 1938-ban már világsiker lett az izzó, emberek millióinak életminőségét javítva ezzel. Még ebben az évben jelent meg Amerikában Superman filmalakja, aki a Kripton bolygóról „érkezett”. Állítólag ez a kriptongázas izzó sikere volt hatással a film megálmodójára is. 2021-ben kért meg Schwartz Béla polgármester, hogy tekintsem meg a Kriptongyár épületét, amely ma közösségi tér és kulturális központ. A polgármesterünknek egy évtizednyi sziszifuszi munkájába került, hogy visszaszerezze a város részére a volt gyárat.

Hogyan lehet beleszeretni egy gyárba?

Amikor beléptem a romos ipari épületbe, elfogott valami furcsa érzés, összesűrűsödött a történelem, az egykor itt élt és dolgozott emberek erőfeszítéseinek súlya ott volt a levegőben. Visszavonhatatlanul beleszerettem a gyárba. Egész éjszaka az kattogott a fejemben, hogy ez az épület a világ első kriptongyára, a későbbi Tungsram világsikerének a bölcsője, így reggelre leírtam a hasznosítására, funkcióváltására elképzelt ötleteimet.

Mint általában az ilyen esetekben, annyira távolinak tűnt mindenki számára ennek a megvalósítása, hogy csak legyintettek a lelkesedésemre, mondván úgy sem lesz ebből semmi, legalábbis egyelőre. De befészkelte magát a tudatomba a 2014-es plakát, és én tudtam, hogy Ajkán is születhetett volna Superman.

Éppen ekkor kezdték el szervezni a Veszprém-Balaton Régió együttműködését készülve a 2023-as Európai Kulturális Főváros programsorozatra. Több szakértői látogatás során beszélgettünk arról, hogy mi lehetne az, amit a városunkból megmutathatnánk. Bennem akkor tudatosult, hogy Ajkának mennyi olyan egyedi értéke van, amire építeni lehet és hogy mutassuk meg a település másik arcát is.

Kép: Varga Andrea

Elkezdődött a város arculatának átformálása.

Tudom, hogy Ajka a magyar emberek mentális térképén egy szürke, poros iparváros és a legtöbben csak legyintenek rá, hogy nincs ott semmi látnivaló. Rengeteg ismerősömet kerestem meg, meséltem nekik a Kriptongyárról, arról, hogy milyen új funkciókkal lehetne megmenteni, és szerencsére velem együtt mások is beleszerettek. Hamarosan be is adtuk a pályázatot a Veszprém – Balaton Zrt.-hez, és nyert az önkormányzat 300 millió forintot, amivel el lehetett indulni. Közben felmerült, hogy a MOME – Stúdió B építészhallgatóinak kreatív ötletét meg lehetne valósítani. Így született meg az Olvasókabin pályázata. Nagyjából 24 órám maradt, hogy egy néhány négyzetméteres építménynek találjak helyet az erdőben. Az Olvasókabin hamarosan az EKF emblematikus építményévé vált. Sőt, olyan népszerűségre tett szert, amiről álmodni sem mertünk. 2022 szeptemberében jöttek el hozzánk a Veszprém-Balaton 2023 Zrt munkatársai, akiknek egy csapatépítő tréninget szerveztünk, és igyekeztünk szórakoztató módon megmutatni, hogy mennyi mindenünk van, amikre büszkék lehetnénk.

A turizmus lehet az újjászületés útja?

Még ebben az évben kineveztek a Csingervölgy Nonprofit Kft. élére, amihez rengeteg épített és kulturális szellemi örökség tartozik. A Kft. tulajdonában van a világ első Kriptongyára, a volt Ármin bánya épületei, az Ajkai Üveggyár kézműves remekeit bemutató Kristály Múzeum, illetve közszolgáltatási szerződés keretében a Városi Múzeum és Fotógaléria, valamint a Bányászati Múzeum őslény- és kőzettára.

Akik megbíztak ezzel a felelősségteljes munkával, azt kérték, Ajka kerüljön fel a turizmus térképére és az épített és szellemi örökségünk segítségével népszerűsítsük a városunkat. Nagyszerű emberek éltek és alkottak itt: Fekete István, itt dolgozott gazdatisztként és itt vált íróvá, Molnár Gábor, aki 24 évesen vakult meg brazíliai expedíciója során, majd vakon írta regényeit, Borsos Miklós, aki az akkori városvezetés jóbarátjaként számos alkotását adományozta a városnak, Bródy Imre és világraszóló találmánya, Aschner Lipót, az ajkai ipar megteremtésének egyik legjelentősebb alakja, aki minden ellenérv ellenére hitt Bródy találmányában, de az Ajkaceratops nevű dinoszaurusz, valamint az évmilliós borostyánokban felfedezett őslények és még sorolhatnánk.

Azt hallottam, hogy Ajkán az Öné az összes rom…

Igen, mindig vicces helyzeteket teremt, amikor elhangzik, hogy Ajkán „enyém” az összes rom, ami egyik oldalon tényszerűen igaz, a másik oldalon azonban ott a lehetőség, hogy ez a helyzet megváltozzon. Világéletemben olyan helyzetekbe kerültem, amikor valami járatlan utat kellett bejárni és abból építeni valami újat. A rutin helyzetekben, vagy ahol más már kitaposta az utat, nem érzem jól magam. Mindezt úgy tehetem meg, hogy van mellettem és velem egy fantasztikus csapat, akikkel jó dolgozni, értéket őrizni és teremteni.

Úgy alakult, hogy mára már csak a fiammal maradtunk ketten, mivel a családom más tagjai távol élnek, de a párja és az ő családja egy olyan támogató és szerető közeget jelent számomra, ami biztonságot ad és harmóniát a mindennapok megéléséhez. Igyekszem az alkotásban is megélni és kifejezni magam, így volt tanárom, majd később kollégám rajzstúdiójába járok rajzolni, festeni. Hiperérzékeny ember lévén fontos a lelkem ápolása is, ezért hosszú éveken keresztül tanultam önismertet, és még mindig tanulom magamat.

A nagypapa biztos örülne a karrierjének.

Érdekes adalék, hogy nagyapámnak vegyeskereskedése, sör- és búzanagykereskedése volt egy közeli településen, amit annak idején elvettek tőle. Ebből az épületből lett egy helytörténeti múzeum, aminek az udvarán áll egy római kori szarkofág. A családi legendárium szerint erre az anyukám bukkant rá a mezőn. Gyerekként mindig az volt az érzésem, mennyire jó, hogy ez az épület múzeum lett, bizonyára örülne neki a nagyapám. Ő szerette volna visszakapni ezt az épületet, amit a kulák listára való kerülés miatt vettek el tőle. Kicsi gyerekként úgy gondoltam, minek kellene ez neki, mit csinálna vele, jobb az, ha múzeumként éled újjá.

A sors érdekes fintoraként most éppen az lett a dolgom, hogy a múlt értékeit próbáljam átmenteni a jövő számára, és megtalálni azok mának szóló üzeneteit.

(Kiemelt kép: Varga Andrea)