Szerelemmel kezdődött, ami ma is tart: kastély, luxuspanzió, biogazdaság és állatfarm
Megvan az érzés, amikor találkozol valakivel és fél perc múlva tudod, hogy egy kreatív, okos, erős és mindenre elszánt emberrel beszélgetsz? Ilyen találkozásban volt részem, amikor négy évvel ezelőtt megismertem Szerencsés Györgyit, a Graefl Major társtulajdonosát.
Hogy hol is van ez a turistabirodalom és biogazdaság? Nos, közel a Tisza-tóhoz.
A víztoronnyal indult
De miképpen is kezdődött? Nos, mint a legjobb dolgok az életben: szerelemmel és azzal is folytatódott. Ami a legszebb, hogy a szerelem ma is tart.
Egy fiatal lány beleszeret az idegenvezetésbe. Ma is elmosolyodik, ha életének erről a korszakáról beszél. Útjai során elvetődik véletlenül egy isten háta mögötti kis településre, és meglát messziről egy magas épületet, amiről kiderül, víztorony. Akkor még nem sejti, hogy évek múlva a családjával együtt hozatja rendbe, és újra működteti – kétezer liter víz rejlik a gömbben – és az aljában berendez egy csillogó-villogó ötcsillagos nyilvános vécét.
De nemcsak víztoronyra lel: a hatalmas, elhanyagolt kertben megpillant egy romos épületet, amiről kiderül, hogy egyike az oly kevés, magyarországi szecessziós kastélynak.
VIII. Edvárd is volt itt vendég
Mit is kell tudni Kétútközről? 1869-ben Gräefl Károly megvásárolta a Tepélypusztától délre fekvő területet, ahol később magas szintű bivalytartást és tehenészetet vitt. Ritka volt, akkortájt, de a XIX. század végén már megállt itt a vonat, ami bekapcsolta az embereket legalább a megye életébe.
A hajdan gyönyörű, többszintes épület az akkori kor legmodernebb technikáival büszkélkedhetett. Volt légbefúvásos fűtés, szennyvízelvezetés, női és férfi fürdőszoba, meg persze orangerie, ahol az úri hölgyek ráérősen figyelték, sárgulnak-e már a fácskákon a citromok. A férfiak pedig vadásztak a környéken, ha éppen nem a szivarszobában időztek. Az egyik bérlő, a tehetős Charles Bedaux itt látta vendégül a lemondott VIII. Edvárdot és feleségét.
Amikor a Tisza-tó született
Erről már önmagában egy regényt lehetne írni, pedig ez csak a múlt. A II. világháború után a kastélynak az akkori tipikus sors jutott. A birtok államosítása után a családot kitelepítették. A területet először a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz csatolták, majd 1972-ben kárpótlásul a Tisza-tó kialakítása miatt elvett földekért a poroszlói Magyar–Szovjet Barátság Tsz-hez került.
A rendszerváltás, valamint hosszú évek és küzdelmek után, Szerencsés Györgyi és Szepesi Péter magáénak mondhatta a Graefl majort. A házaspár egy sikeres logisztikai vállalkozással a háta mögött vágott bele az embert próbáló munkába, amely azóta is tart.
A főútról magánút vezet a távirányítós kapuhoz. Ha becsöngetünk, többnyire várni kell Györgyire, mert mindig ezer dolgot csinál, intézi a fűnyíró megjavíttatását, rápillant az aznapi étlapra, közben integet a látogatóban lévő gyerekcsoportnak. Ha ráér, esténként sajtot készít, – napi 40 liter tejet adnak, csak a tehenek – számlákat néz át, reggel maga tálalja a teraszon – vagy a füvön – a reggelit.
Tilos a műanyag
Amit nem szeretnek a tulajdonosok, az a műanyag. Nincs pillepalack, se kicsi, se nagy, bambusz szállal szívhatjuk a saját kertben termett gyógynövényekből házilag készített szörpöt, a vendégházak paplanjai, párnái pihetollal tömöttek, az ágynemű tiszta pamut, a függönyök hímzett vásznak, a fürdőszobai bekészítés papírba van csomagolva vagy kis üvegbe, a fogkefe bambuszból készült, a szemetes egy régi zománcozott zsírosbödön.
Egyetlen tárgy sem véletlenül van ott, ahová helyezték, hanem illeszkedik stílusban, színben a többihez. A retro villanykapcsoló különösen elbájolt – Csehországból hozták. A terítékekből ki tudja, hány féle rejtőzik a tálalószekrényekben – más fogad a reggelinél és természetesen más várja az itt házasodni készülő fiatal párokat.
Minden környezetbarát és nullkilométeres
A távirányítós kapuhoz közel töltőállomás fogadja az elektromos autóval érkezőket. De megtekinthetjük a 100 éves műszaki ritkaságnak számító Shell kutat is. Tévé és internet helyett könyvek a polcon és társasjátékok. Lehet olvasni és beszélgetni az egyedi bútorokkal, lámpákkal, textilekkel berendezett, festményekben, szobrokban gazdag szobákban. A gyönyörűen rendbehozott kis házakban, amelyek ma négyszemélyes lakosztályok, laktak régen a cselédek. Körülöttük nyáron virágözön és fűszernövények zöld halmaza fogad, a hajdani tornác terasszá lényegül át.
A környezetbarát szemlélet, a fenntartható turizmus jelképei az illatos, nem adalékanyagos tisztálkodó szerek, az ágyakban a növényi eredetű, antibakteriális tisztítószerekkel kezelt matrac, és ökoalapossággal, duplán takarított szobák, melyekben azt is megtudhatjuk egy kis kártyáról, ki is takarított ránk előző nap.
A kert adja az ihletet a napi menühöz
Úgy készül a napi menü – az éttermet számon tartja a hazai dining Guide de figyel rá a Michelin-kalauz is, – hogy a séfek kisétálnak reggel a hatalmas biogazdaságba, nézelődnek, és ihletet kapnak valamelyik ágyástól. A kenyér, a lekvár a reggelihez, a sajt, a kolbászok mind helyben készülnek, de sörfőzde is működik.
Hogy tudták átvészelni a nehéz időszakokat? A pandémia idején sem álltak le, hiszen az állatokat etetni kell, a növényeket gondozni. A kastély és bio majorság óvatosan, a biztonsági előírásokat betartva fogadta vendégeit a járvány időszakában is.
Az önellátó gazdaság szó szerint null kilométeres konyhával bír – a terasztól kétszáz méterre teremnek a zöldségek, csak paradicsomból 18 fajta – ez is része a környezetvédelmi szemléletnek, a slow életmódnak, ami a nehéz időszakokban különösen jól jön.
Hogyan birkóznak meg a jelenlegi rezsiköltség növekedéssel – erről már a minap telefonon kérdeztem Györgyit. Nos, mint kiderült, viszonylag könnyen, mert nagyon komoly gépészettel rendelkeznek, számítógéppel vezérelt Wiesmann faelgázosító kazánjuk részére a fát a saját erdejükből szerzik be. Külön fűtik az egyes helyiségeket, így nem szükséges az egész épületet melegíteni, amikor éppen nincs vendég a házban. Nem utolsósorban, kombinálják a különböző fűtési módokat: ilyen a padlófűtés, öntöttvas radiátorok, cserépkályhák, melyeket az időjárás és takarékosság függvényében választanak meg.
Beteljesült álom
Györgyi álma tehát teljesült, bár a kastély teljes felújítása még nem fejeződött be. Évek óta dolgoznak rajta, a legmodernebb technikák alkalmazásával, a bútorok restaurálásával – a könyvtár szobától a fedett verandáig és a hatalmas ebédlőig, ahol festmények, antikvitások és egy zongora fogadja a vendégeket.