A menopauza tényleg hatással lehet az agy öregedésre? Lássuk, mit mondanak a tudósok

A menopauza a női élet egyik legfontosabb fordulópontja, mely azonban sokkal összetettebb, és súlyosabb egészségügyi következményekkel járó folyamat lehet, mint eddig gondoltuk.

A menopauzáról az emberek túlnyomó többsége elsősorban a hőhullámokra, az alvászavarokra és bizonyos hormonális változásokra asszociál. Igen ám, egy friss kutatás arra utal, hogy a folyamat a valóságban ennél sokkal összetettebb. A tudósok olyan változásokra lettek figyelmesek a nők vérében, amelyek összefüggésbe hozhatók az agy öregedésével és a későbbi szellemi hanyatlással. A Nature Medicine folyóiratban publikált tanulmányhoz több vizsgálat adatait felhasználva közel 15 ezer nő vérmintáját és egészségügyi adatait elemezték. A kutatók azt akarták kideríteni, hogyan módosul bizonyos fehérjék szintje a menopauza idején, és ez gyakorolhat-e bármilyen hatást az agy későbbi állapotára.

Ezt olvastad már?

3 biztos módszer, amivel idősebb korban is fitten tarthatod az elméd

Nagy lépés a rettegett ráktípus elleni harcban: már egy egyszerű teszt is jelezheti a bajt

A vizsgálat során összesen 16 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek szintje magasabb volt a menopauzán már átesett nőknél. Ezek közé tartoztak bizonyos, gyulladásos folyamatokhoz, az idegsejtek működéséhez és az anyagcseréhez kapcsolódó molekulák.

A tudósok az adatok alapján egy úgynevezett „menopauza-fehérjeprofilt” állítottak össze. Megállapítást nyert: a molekuláris mintázat szorosabban függött össze a menopauzával és a hormonális változásokkal, mint a nők puszta életkorával. Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem egyszerűen a természetes öregedés következményeiről van szó. A menopauzán átesett nőknél több szerv esetében is az átlagosnál előrehaladottabb biológiai öregedésre utaló jeleket figyeltek meg. Megfigyelték, hogy az agy éppúgy érintett lehet, mint például az érrendszer.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az azonosított fehérjemintázat kapcsolatba hozható-e az időskori szellemi hanyatlással. Azoknál a nőknél, akiknél erőteljesebben volt jelen ez a molekuláris profil, több vizsgálat során is rosszabb kognitív teljesítményt vagy gyorsabb szellemi hanyatlást figyeltek meg.

A kutatás eredményeit persze érdemes fenntartásokkal kezelni. A szakértők nem bizonyították, hogy a menopauza Alzheimer-kórt vagy más, ahhoz hasonlatos neurodegeneratív elváltozást okozna, csupán összefüggést mutattak ki bizonyos biológiai változások és a későbbi kognitív állapot között. Az eredmények ugyanakkor segíthetnek jobban megérteni, miként változik a női agy a menopauza időszakában. Az ilyen irányú kutatások hosszabb távon új biomarkerek megtalálásához is hozzájárulhatnak, amelyek segítségével akár évekkel vagy évtizedekkel korábban felismerhető lehet a szellemi hanyatlás fokozott kockázata.

Forrás: Nature Medicine

Borítókép: Magnific