Ez lehet a COP28 legvitatottabb kérdése

November 30-án a világ vezetői összegyűlnek az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban, hogy részt vegyenek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 28. éves klímatalálkozóján, a COP28-on. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 200 kormány képviselője hivatalos, a konferencia fő témája a klímaváltozás kezelése, illetve az éghajlatváltozásra való felkészülés – írja az Igényesférfi.hu online magazin.

Az idei év szélsőséges időjárási eseményeivel és az éghajlati rekordok folyamatos megdöntésével a klímaválság egyre sürgetőbb kérdéssé válik. Az előrejelzések szerint 2023 a történelem legmelegebb éve lehet, és a klímaváltozás már most is egyértelmű jeleket mutat arra, hogy az éghajlati körülmények tovább fogják súlyosbítani a viharokat, áradásokat és szárazságot a jövőben.

Annak érdekében, hogy a klímaváltozás negatív hatásait enyhítsék és megkíséreljék felkészíteni az emberiséget az extrém időjárási jelenségekre, az ENSZ évente megrendezett COP konferenciája kiváló platformot kínál a globális együttműködésre és intézkedésekre. A 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határérték, amely jelentős lépés volt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, például a párizsi COP21 eredménye volt.

Az idei COP28 azonban ellentmondásokkal teli, különösen annak fényében, hogy Dubajban rendezik meg: az Egyesült Arab Emírségek a világ legnagyobb olajtermelő országai közé tartozik, ráadásul a COP28 tárgyalások elnökévé az állami olajvállalat vezérigazgatóját, Sultan Al Jabert nevezték ki. Az olaj pedig, mint fosszilis tüzelőanyag, központi szerepet játszik a klímaválságban.

A COP28 kiemelt témája a Párizsi-megállapodás céljainak teljesítése lesz. A fosszilis tüzelőanyagok használatának jövője és a pénzügyi kötelezettségvállalások teljesítése mellett a világ vezetőinek a tiszta energiaforrásokra való áttérés felgyorsítására, a pénzügyi források átcsoportosítását a szegényebb országok részére, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülésre és a természetvédelemre kell összpontosítaniuk.

A COP28 legvitatottabb pontjai valószínűleg a fosszilis tüzelőanyagok jövője, a pénzügyi kötelezettségvállalások teljesítése, valamint a gazdagabb országok és a szegényebbek közötti egyensúly lesznek.

„A COP27 konferencián megállapodás született egy „veszteség- és káralapról”, amelyből a gazdagabb országok az éghajlatváltozás hatásaival erőteljesebben szembesülő szegényebb országokat kompenzálják. De hogy ez pontosan hogyan fog működni, még mindig nem világos. Az Egyesült Államok például visszautasította, hogy a korábbi kibocsátásáért éghajlati jóvátételt fizessen. 2009-ben a fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárt adnak a fejlődő országoknak, hogy segítsék őket a kibocsátás csökkentésében és az éghajlatváltozásra való felkészülésben. A célt nem sikerült eddig elérni, így a mostani találkozón a várakozások szerint ennek az elmaradásnak a pótlása is megtörténik” – írja a lap.

Az ellentmondásos kérdések ellenére a COP28 fontos lehetőséget kínál a globális szintű klímaváltozás elleni küzdelem előrehaladására és a Párizsi-megállapodásban foglalt célok megvalósítására. Mi pedig bízunk benne, hogy zöldre festés helyett a jövőben valós lépések jöhetnek.