Félszívvel szurkolni: mit csinálj, ha nem értesz egyet?
Egymás legnagyobb támogatói, szurkolói vagyunk; jóban, rosszban kitartunk a másik mellett – legalábbis azt gondoljuk, egy jól működő kapcsolatban mindez alapvetés. De hogyan támogassuk a partnerünket, ha nem értünk egyet némely döntésével, vagy az éppen elérni vágyott céljával?
Legyen szó egy új munkáról, hobbiról, célkitűzésről, az ember jó eséllyel elvárja, hogy mindebben a partnere támogassa őt. Ha nem is közvetlen segítséggel, de legalább a pálya széléről szurkoljon neki. Ami papíron könnyűnek tűnhet, ám időnként nagyon nehéz őszintén, szívből megtenni mindezt. Nancy Lamb kaliforniai pszichológus szerint a párkapcsolat érdekében ilyen esetben három „eszköz” áll a rendelkezésünkre: kommunikáció, kompromisszum és támogatás.
Ne legyen tabu!
Ilyen esetben – mint a legtöbb konfliktus alkalmával – az elsődleges a kommunikáció. Méghozzá az őszinte kommunikáció. Ha a partnerünk valami olyanba vágna bele, ami szerintünk nem jó ötlet, érdemes jeleznünk az aggályainkat. Amennyiben csak magunkban füstölgünk, azzal csak a kapcsolatot mérgezzünk a neheztelésünkkel. Érdemes átgondolni ezeket az aggályokat: miből fakadnak? Mit érzünk a szituációval kapcsolatban? Féltjük a másikat a csalódástól, kudarctól? Esetleg attól tartunk, hogy a kapcsolatunk sínyli meg a bekövetkező változásokat?
Bárhogyan is legyen, osszuk meg érzéseinket a másikkal! A kulcs a tiszteletteljes kommunikáció. A pszichológus javasolja, legyünk teljesen őszinték, mondjuk el, mitől félünk, miért nem tartjuk jó ötletnek, amit a fejébe vett. A tisztelet maradjon meg erős érzelmi behatás esetén is.
Érdemes a saját érzéseinket is megvizsgálnunk. Mik a mi félelmeink? Miért vált ki ilyen erős ellenérzést az adott szituáció? Előfordulhat, hogy az egész inkább a saját magunkkal szembeni félelmeinket erősíti? Ahelyett, hogy megpróbáljuk lebeszélni a párunkat a döntéséről, előbb gondoljuk át, mi a legrosszabb, ami az adott szituációban történhet, az hogyan hat majd ránk, a kapcsolatunkra.
Kompromisszum nélkül nehéz
Természetesen az, hogy támogatjuk a párunkat a döntéseiben, még nem azt jelenti, hogy a saját vágyainkról teljes mértékben lemondunk, hogy alárendeljük magunkat a másiknak, az álmainak és céljai elérése érdekében mindent feladunk. Beszéljük át, hogy a mi és a másik vágyai hol „találkozhatnak”. Ha például a partnerünk egy új állást szeretne elfogadni, ami több utazással, így kevesebb közös idővel járna együtt, egyezzünk meg dedikált randi esetekben, amikkel pótoljuk a külön töltött időt. Ajánljunk fel több megoldási javaslatot, dolgozzunk ki kompromisszumot.
Természetesen egy párkapcsolat nem arról szól, hogy abból a felek folyamatosan ugyanannyit vesznek ki. Időnként az egyik picit többet áldoz a másikra, többet tesz a kapcsolatért — ez nem feltétlen rossz dolog, ha általában kiegyensúlyozott a kapcsolat és nem billen el hosszabb távon. Amennyiben mégis úgy érezzük, többet áldozunk magunkból a kapcsolatra, jelezzük!
Támogatás
Ahhoz, hogy egymás legnagyobb támogatói legyünk, ismernünk kell a másik álmait. És ugyanígy ismernünk kell a sajátjainkat, illetve a közös célokat is. Alapnak tűnik, de a pszichológus szerint igencsak gyakori, hogy a be nem teljesült vágyak, álmok okozzák a kapcsolatok legnagyobb konfliktusait. Érdemes újra és újra átbeszélni, mire vágyik a másik, mit akar az élettől, mindez hogyan találkozik a mi, illetve a közös céljainkkal, és hogyan támogathatjuk ebben egymást.