Női olimpikonok, akik ismét bizonyították: mi nők, bármire képesek vagyunk
Az olimpia az elképesztő sportteljesítményekről szól: minden atléta meg akarja mutatni a világnak, mit tud és időről időre bizonyítják, a lehetetlen tényleg nem létezik, ha az ember elég elszánt és kitartó. Terhesség, betegség és a magas életkor sem állhatott ezeknek a női olimpikonoknak az útjába Párizsban.
Mi nők, bármire képesek vagyunk, és ezt igazolják a párizsi olimpia sportolói is, akik számos akadályt, betegséget, az anyasággal járó kihívásokat vagy épp az otthontalanságot is képesek voltak túlszárnyalni. Lenyűgöző női történeteket gyűjtöttünk össze a XXXIII. modernkori nyári ötkarikás játékokról.
Nada Hafez – 7 hónapos terhesen vívott
A korábbi tornász, aki orvosi diplomával rendelkezik, háromszoros olimpikon, és a 2019-es Afrikai Játékokon aranyérmet nyert egyéni és csapat kardvívásban. Miután legyőzte amerikai ellenfelét, Elizabeth Tartakovsky-t, Nada Hafez az Instagramon jelentette be, hogy egy kis olimpikont hord a szíve alatt. Később ugyan kikapott a dél-koreai Jeon Hayoung-tól, de 7 hónapos terhesen így is a 16. helyen végzett, ami elképesztő teljesítmény, és az eddigi legjobb olimpiai szereplése.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Zeng Zhiying – a pingpong nagymama
Újra és újra bebizonyosodik, hogy a személyinkben szereplő születési dátum nem determinálja, hogy mire vagyunk képesek. A fiatalságmániás korunkban az idei párizsi olimpián több versenyző is bizonyította, hogy az éveid száma nem kell, hogy meghatározza a teljesítményedet, és nem kell 29 évesen lehúzni a rolót. Ha nem jön össze a 20-as éveidben, összejöhet a 30-as éveidben, ha akkor sem, akkor a 40-es éveidben, sőt az 50-es éveid végén sem kell lemondanod az álmaidról, csak mert a társadalom ezt diktálja.
Az 58 éves Zeng Zhiying az olimpia legidősebb elsőbálozója, ugyanis 1984-ben nem válogatták be a kínai pingpong csapatba, hogy országát Los Angelesben képviselje, így egészen 2024-ig kellett várnia, hogy részt vehessen az ötkarikás játékokon, igaz, chilei színekben. „Nem vagyok nagyon szomorú, mert ilyen a sport” – mondta Zeng a Reutersnek. „A férjem, a fiaim, mindenki, akit szeretek és akivel törődöm, ott volt és a nevemet kiabálta. Nagyon elégedettnek vagyok.”
Zhiying 12 évesen kezdett pingpongozni, és kislánykora óta az volt az álma, hogy olimpikon lehessen, ez most valóra vált.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nigara Shaheen – menekültből olimpikon
1993-ban, csecsemőként menekült el szüleivel szülőföldjéről, Afganisztánból. Édesanyja cipelte őt, miközben két nap és két éjszaka gyalogoltak a hegyeken át a biztonságba. Családja pakisztáni otthonában, 11 évesen kapta első karate leckéjét, innen hosszú út vezetett addig, hogy 2024-ben a párizsi olimpián judoban a pástra léphetett a menekült olimpiai csapat tagjaként. A 31 éves sportoló 2022 óta Torontóban él és edz.
„Egy nap egy idősebb férfi bántalmazott engem és a nővéremet. Üvöltözött velünk, és a földre lökött. Meg akartam ütni és meg akartam verni, de nem tudtam, hogyan” – írta a Toronto Life magazinban megjelent esszéjében. Ekkor egyik ismerősük kezdte el otthon karatéra oktatni, majd tehetségét látva, ő ajánlotta, hogy kezdjen judóval foglalkozni, és hamar sikereket ért el benne. Bár a győzelem jó érzés volt, a judo filozófiája volt az, ami megfogta.
2014-ben ugyan visszatért hazájába, hogy politikatudományt tanuljon, de 2018-ban ismét el kellett hagynia, ekkor Oroszországba ment. 2019-ben megkereste a Nemzetközi Judo Szövetség egyik tagja, aki azt javasolta neki, hogy próbálja ki magát a menekült olimpiai csapatban. A 2020-as tokiói olimpiára ugyan kvalifikálta magát, de egy súlyos vállsérülés miatt kiesett a versenyből.
Miután Shaheen befejezte tanulmányait Oroszországban, Afanisztánban tovább súlyosbodott a helyzet, így visszatért Pakisztánba, ahol ideje nagy részét otthon töltötte, a biztonságát féltve. Rengeteg kritika érte, amiért az olimpián nem viselt fejkendőt. 2022 szeptemberében költözött végleg Kanadába.
A párizsi olimpián a menekült csapat tagjaként a 70 kilós súlycsoportban egyéniben 17. lett, míg csapatban a 9. helyezést érte el.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Sunisa Lee – vesebetegsége sem állíthatta meg
Tokióban három éve aranyérmet szerzett Lee, most pedig a dobogó harmadik fokára állhatott fel a női tornászok egyéni összetett versenyszámában. Bár első pillantásra visszalépésnek tűnhet ez az eredmény, de Lee tavaly két súlyos vesebetegséggel is megküzdött, sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán folytathatja-e karrierjét. A bronzérem mellett az amerikai delegáció tagjaként a csapatversenyben egy aranyéremmel is gazdagodott a gyűjteménye.
„Vegyék szó szerint: fél évvel ezelőtt még arra sem gondolhattam, hogy ma itt leszek a versenyen” – mondta a 21 éves tornász az egyéni összetett fináléját követően. Az állapota következtében eleinte ki sem tudod kelni az ágyból, öt hónap ki is esett a felkészüléséből, mivel a kapott gyógyszerek mellékhatásai miatt képtelen volt edzeni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Lucy Spoors és Brooke Francis – Aranyérmes anyukák
Úgy tűnik, az anyukáknak jól megy az evezés. Csütörtökön az új-zélandi Lucy Spoors és Brooke Francis párosa együtt eveztek a győzelembe, kevesebb mint két évvel azután, hogy mindketten életet adtak gyermeküknek néhány hónap különbséggel.
Nem sokkal azután, hogy Spoors és Francis beevezett a célvonalba a lelátón felkapták kisgyermekeiket, hogy megöleljék őket. „Kiszúrtam őket a lelátón, és sikerült egy kicsit megölelnem őket is” – mondta Francis. „Azt hiszem, alig várják, hogy visszakapják az anyukájukat.”
Az új-zélandiak az edzéseken gyerekdalokat énekeltek, hogy motiválják egymást a kisbabáikkal töltött kemény éjszakák után. Spoors elmondta, hogy ő és Francis is számos támogató üzeneteket kaptak a versenyzőktől és a többi csapattól, amikben leírták, hogy mennyire tisztelik őket. „Brooke pontosan ugyanazt csinálja, mint én, és mivel ugyanabban a helyzetben vagyunk, azt hiszem, tudjuk, min ment keresztül a másik” – mondta Spoors. „Szóval ez egy igazi hajtóerő volt az egész olimpia alatt.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Simone Biles – a GOAT visszatért
Az elmúlt évek legtehetségesebb és legjobb tornászának tartják Simone Biles-t, azonban a 2020-as tokiói olimpia nem a tervei szerint alakult. A hétszeres olimpiai bajnok a 2020-as tokiói játékokon több versenyszámból, köztük az egyéni összetett versenyből is visszalépett, miután „twisties-ben” szenvedett, ami gyakran érinti a tornászokat, és lényegében azt jelenti, hogy a levegőben történő csavarodás közben a sportoló elveszti az uralmat a teste felett. Később a mentális egészsége miatt is visszavonult a versenyzéstől, és sokan úgy gondolták, ezzel véget is ért a diadalmenete.
Biles azonban 2024 júniusban megerősítette, hogy két év kihagyás után visszatér a tornához. És milyen jól tette! Biles eddig három aranyérmet nyert az olimpián, a legutolsót ugrásgyakorlatban a róla elnevezett Biles II ugrásnak köszönhetően. Összességében így már hat olimpiai aranyéremmel büszkélkedhet a 27 éves amerikai tornász, ezzel pedig még Keleti Ágnest is megelőzte, és a sportági örökrangsor harmadik helyét foglalja el egyedül. Nála eredményesebb csak a szovjet Larisza Latinyina (9), valamint a csehszlovák Vera Caslavska (7) volt a történelem során.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Kiemelt kép: Federico Pestellini / Panoramic / DPPI Media)
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
