Első választás másodkézből: a Vinted sztori

Az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág a divatipar, mégis, az olcsón, nagy mennyiségben legyártott, silány minőségű fast fashion egyeduralmát legyőzni lehetetlennek tűnik. A lehetetlent próbálja meg a használtruha vásárlást ösztönző litván startup, a Vinted.

Az egész egy házibuliban kezdődött: 2008-ban az akkor 22 éves Milda Mitkute találkozott egy régi ismerősével, akinek elmesélte, hogy költözik, de nem nagyon tud mit kezdeni régi ruháival, átköltöztetni nincs módja, kedve, kidobni pedig nem szeretné őket. A programozói ismeretekkel rendelkező Justas Janauskas nem tétlenkedett, két hét múlva elindítottak egy weboldalt, amelyen Milda közel száz tételből álló gardróbját kezdték árusítani. Lelkes, de amatőr próbálkozás volt: még a vásárlás gombot is elfelejtették az oldalhoz adni. Ám Litvánia kis ország, a kezdeményezésnek hamar híre ment, a Vinted pedig napról napra egyre nagyobb és népszerűbb lett. Sokáig kifejezetten veszteséges üzlet volt, egészen 2011-ig, amikor a litván üzletember, Mantas Mikuckas be nem szállt a történetbe angyalbefektetőként.

Fast fashion helyett kincskeresés

A Vinted Litvánia első „unikornisa” (a tech világban így nevezik a legalább egy milliárd dollárt érő startupot), ám még ma sem nyereséges, a tulajdonosok, vezetők azonban hisznek benne, hogy rövid időn belül profitábilis lesz.

Ma már Litvánián kívül tucatnyi országban több mint 75 millióan használják a platformot: cserél itt gazdát kinőtt gyerekruha, megunt dizájner darab, különleges ékszer.

Kép: Vinted

Ahogyan Milda a The Guardian cikkében felidézi, a hetvenes-nyolcvanas években, a szovjet Litvániában akkor vásároltál használt ruhát, ha nem engedhetted meg magadnak az újat. Posztszovjet országban élők számára az érzés nem ismeretlen, ám ma már a secondhand ruhák nem jelentenek egyet az olcsósággal. Sőt: a környezettudatosság jegyében egyre sikkesebb, ha az ember nem a fast fashion darabjait választja fillérekért, aztán dobja el rövid időn belül, vagy mert az kiment a divatból, vagy mert néhány használat után tönkrement.

A társalapítók közül Milda már nem dolgozik a cégnél: hét éve született első gyermeke és azóta sem ment vissza. Mint a The Guardian cikkében magyarázza, a Vinted egy nagy gyerek, akire már nem lenne ideje, energiája a családja mellett. Pénzügyi részesedése még van a cégben, de az igazgatósági tanácsban már nincs benne.

A Vinted népszerűsége többek között a kézbesítés egyszerűségében is rejlik: az eladót nem terheli semmilyen extra költség, a vevő az áru 3-8 százalékát fizeti ki a szállításért. Persze a legtöbb vásárlói panasz is ebből származik, ha nem megfelelő az áru, amit kifizettek, vagy nem érkezik meg időben, úgy hiába nem a vevő a hibás, mégis ő fizet – a cég ügyfélszolgálatán dolgozóknak talán ez adja a legtöbb munkát.

Adj még egy esélyt a réginek!

A platform egy saját kutatása szerint a vásárlások 39 százalékában döntenek a vevők a használt mellett az új helyett. Habár a fast fashionnel a versenyt felvenni nem tudja a Vinted, a cég tulajdonosainak, vezetőinek célja, hogy környezettudatosságra ösztönözzék az embereket. A fast fashion az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, az összes ruhadarab 73 százaléka végzi végül szeméttelepen vagy égetik el.

Kép: Vinted

Természetesen a Vinteden rendelt ruha ökolábnyoma is jól látható, hiszen a szállítás nem kevés szén-dioxid kibocsátással jár, de legalább olyan áruk cserélnek gazdát, amit egyszer már legyártottak, így mielőtt a szemétbe kerül, másoknak is örömet okoz és talán életciklusa tényleg csak akkor ér véget, ha már valóban hordhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy nem csak a környezetünkért tehetünk sokat, ha használt ruhát vásárolunk, de a pénztárcánkat is kíméljük vele: könnyen előfordulhat, hogy dizájner darabokra bukkanunk – akár fast fashion árakon. Csakhogy ezúttal a minőségnek köszönhetően nem csak néhány hónapig lesz használható az új kedvenc ruhánk. A felhasználók többsége ezért is szereti az alkalmazást: a „kincskeresés” élményéért. Olyan darabokra bukkanhatnak, amelyek különlegesek, egyediek, kisebb valószínűséggel jönnek szembe az utcán.

A startup tehát önmagában nem képes legyőzni a mérhetetlen környezeti károkat, amelyeket a fast fashion okoz, ám kezdetnek jó: a cél, hogy a secondhand vásárlás inkább sikk, mint ciki legyen. Az első választás, ha új ruhára van szükségünk.