A gyerekeknek szükségük van olyan kihívásokra, amelyeket saját erőből tudnak teljesíteni, valamint kudarcélményekre is, amelyeket önállóan élhetnek át, kitapasztalva határaikat. Fontos, hogy kisebb stresszhelyzetekkel is találkozzanak, amelyekből maguknak kell kikeveredniük, mert ezek fejlesztik kitartásukat, önbizalmukat és megküzdési stratégiáikat.
Szeretettel a fejlődés ellen - Hogyan nehezíted meg gyermeked életét helikopterszülőként?
A mai szülők soha nem látott nyomás alatt nevelik gyermekeiket: a közösségi média tökéletesnek tűnő családjai, a nap mint nap megjelenő félelmetes világhírek és a teljesítményorientált iskolarendszer könnyen kialakítják azt az érzést, hogy bármelyik percben történhet valami, amitől meg kell óvnunk a gyerekünket. Nem csoda, hogy egyre több szülő csúszik át a gondoskodásból a túlgondoskodásba — vagyis a helikopterszülői szerepébe.
Ki a helikopterszülő?
A helikopterszülő kifejezéssel bizonyára már te is találkoztál: azon gondviselők összessége, akik a gyermekük “fölött lebegnek” – azaz túlságosan féltik őket, ezzel kontrollálva minden egyes lépésüket.
A túlgondoskodó szülő nem rossz szülő, éppen ellenkezőleg a gyermeke iránt érzett szeretete megkérdőjelezhetetlen, azonban a “majd én mindent megoldok helyette, hogy ne sérüljön” hozzáállással megakadályozza, hogy gyermeke életrevaló felnőtté váljon.
A túlféltés másik oldala a parentifikáció, amiről egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
Ezt olvastad már?
A láthatatlan harmadik – Amikor az AI lesz a gyerek bizalmasa
Női közösség: Hogyan találj támogató baráti kört anyaként?
A szülői ösztönök legyőzése
A friss szülők természetes tulajdonsága, hogy mindentől védik a gyermeküket – legyen az fizikai vagy lelki sérülés – és forgatókönyveket gyártva felkészülnek minden eshetőségre, hogy még időben megelőzzék a bajt.
Lehet, hogy a gyermek így csalódások nélkül nő fel, azonban a szülők védelmi hálója nélkül számára ismeretlen és teljesíthetetlen kihívásokkal fog találkozni már az első iskolai napján. A túlzott féltés által a gyermek autonómiája, az önbizalma, az önálló problémamegoldó képessége, a magabiztossága ,valamint az érzelmi stabilitása nem fejlődik.
Ez a normális fejlődés útja és ezáltal fognak megerősödni a kognitív képességei, az érzelmi intelligenciája, bátorsága és az életbe vetett bizalma.
Mi történik a túlféltett gyerekkel?
Sérül az önbizalom és az önállóság
Mindig egy külső személyre fogja hárítani a felelősséget, rábízni a döntéseket és önmagától nem tanulja meg mérlegelni a helyzetet, vállalni a következményeket és nem fog bízni a saját ítéletében.
Nehezen kezeli a stresszes szituációkat
Amint a szülő megóvja a gyermekét még a legkisebb stresszhelyzettől is és minden egyes nézeteltérést elsimít helyette, akkor a gyerek nem tanulja meg a feszültségkezelést. Így a későbbiekben még egy apróbb kudarc is a padlóra fogja küldeni, hiszen nem tudja, hogy hogyan kell egészségesen kezelni a bukást.
Hogyan támogasd anélkül, hogy túlzásba esnél?
Adj felelősséget a gyerek kezébe
Természetesen kezd apró lépésekkel, kérdezd meg mit szeretne felvenni az oviban, hagyd hogy ő válassza ki az uzsonnának valót. Ezzel megtanulja, hogy lehetnek döntései és annak lehetnek következményei is, amikért neki kell vállalnia a felelősséget.
Engedd hibázni
A kudarc egy pótolhatatlan tanító az életben. A hibák alapján leszünk képesek megbecsülni kisebb sikereinket is.
Hagyd, hogy maga jöjjön rá a megoldásra
Ne akarj mindent rögtön megoldani helyette, hagyd, hogy gondolkozzon a problémán és előálljon saját ötletével. Ezzel építed az önálló gondolkodás és problémamegoldás képességét, valamint a magabiztosságot egyaránt.
A túlgondoskodás mögött mindig szeretet van, de a szeretet nem egyenlő az irányítással. A gyerek akkor válik kiegyensúlyozott, erős felnőtté, ha teret kap gyakorolni: dönteni, hibázni, tanulni, próbálkozni.
Forrás: mindsetpszichologia.hu
Borítókép: senivpetro, Freepik
