A digitalizáció jelentősen növeli a láthatatlan munka terhét

Szülői messenger csoport, iskolai e-mailek, online ügyintézés: amikor az otthoni, családi feladatokkal kapcsolatos technológiahasználatról van szó, a nők hajlamosak több napi online munkát végezni a család számára, ami extra digitális terhet ró rájuk. Ez gyakori jelenség sok háztartásban, mert bár a férfiak egyre aktívabban részt vesznek a gyereknevelésben, a nőket még mindig a háztartás szervezőiként tartják.

A legtöbb családban a nők több rejtett munkát végeznek – előre gondolkodnak, terveznek és szervezik a feladatokat, amelyek biztosítják a családi élet zökkenőmentes működését. Ez jelentős mentális terhelést eredményez a kognitív és érzelmi munka metszéspontján. Kevésbé nyilvánvaló azonban az a tény, hogy a technológia ezt fokozza, növelve a nők digitális túlterheltségét és akár kiégéshez is vezethet.

A technológia nyilvánvalóan segíthet produktívabbá válni életünk számos területén. Otthon azonban egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a nők már így is jelentős mentális terhelése tovább növekedjen.

Egy nemrégiben végzett, több országra kiterjedő kutatás több mint 6600 szülői visszajelzést vizsgált. A kutatás kimutatta, hogy a technológia fokozza a nők, különösen az anyák mentális terhelését. Úgy tűnik, hogy a digitális kommunikációban is nemi megoszlás van, ha a munkáról és a családi életről van szó.

A kutatócsoport a válaszadók technológiahasználatát vizsgálta, amelyből kiderül, hogy a férfiak inkább a munkahelyen használnak technológiát, míg a nők mind a munkahelyen, mind otthon.

„Azt találtuk, hogy a nők esetében nagyobb a valószínűsége a dupla terhelésnek a digitális kommunikáció terén mind a munka, mind a családi élet során” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Yang Hu, aki a brit Lancaster Egyetemen végezte a kutatást.

Az otthonról dolgozó nők esetében különösen látványos ez a dupla terhelés.

A probléma tovább fokozódott azáltal, hogy egyre több időt töltünk online, ráadásul a pandémia után az otthoni munkavégzés is gyakoribbá vált. A kutatók szerint a nők 1,6-szor nagyobb valószínűséggel kezelik ezt a kettős digitális kommunikációs terhelést mind a munkahelyen, mind otthon, mint a férfiak.

A nemi minták gyakran észrevétlenül is beépülnek a családi dinamikába akkor is, ha egy pár törekszik az egyenlőségre. Ezért fontos felismerni a technológia szerepét abban, hogy a szülők jobban megosszák a terheket otthon. A digitális eszközeinket szórakozásra és munkára egyaránt használjuk, így nehéz megkülönböztetni, hogy a személyes használat mikor pihenés, és mikor családi feladat, ami azt jelenti, hogy ez egy alulértékelt munkafajta.

Ahogy a néhai feminista tudós, Joan Acker kiemelte, az egyenlőtlenség kihívásához láthatóvá kell tennünk a láthatatlant. Ha nem látjuk, nem leszünk tudatában.

Egy másik tényező, ami a nőket nagyobb digitális munkavégzésre készteti, az az, hogy hajlamosak rugalmasabban dolgozni, mint a férfiak, és gyakrabban vállalnak részmunkaidős állásokat a gyereknevelési feladatok miatt. Ez felveti az úgynevezett „rugalmasság paradoxonát”, amely azt jelenti, hogy a rugalmas munkavégzés valójában jobban kihasználja a nőket, mivel tovább erősíti az elsődleges gondozó szerepüket. Az otthoni munkavégzést gyakran ajánlják azoknak, akik családi és munkahelyi feladatokat szeretnének összehangolni, különösen a nőknek, de ez a rugalmasság oda vezet, hogy a nők több gyereknevelési feladatot is vállalnak, amelyek ma már nagyrészt digitálisan szerveződnek.

Az ennek következtében kialakuló helyzet sajnos az, hogy minél több feladatot vállalnak a nők otthon, annál kevesebb mentális kapacitásuk marad a szakmai életükre, ami hozzájárul a nemek közötti bérkülönbséghez, a növekvő stresszhez és a párkapcsolati elégedetlenséghez.

Heejung Chung, a londoni King’s College szociológusa, aki a munkahelyi rugalmasságot tanulmányozza, azt mondja, hogy a rugalmas munkavégzés fokozza a házimunka és a gyereknevelés minden aspektusát. „A rugalmasan dolgozó vagy otthonról dolgozó nők több házimunkát és gyereknevelési feladatot végeznek, mint azok, akik nem, mivel több fizetett és fizetetlen munkát próbálnak belezsúfolni a napjukba.”

Ahhoz, hogy csökkentsük a nők mentális terhelését, nem elég csak a látható feladatokat megosztani. Chung azt javasolja, hogy osszuk fel a digitális kommunikáció minden aspektusát a családi életben, legyen szó akár a gyerekek szakkörének lefoglalásáról, akár a közösségi csoportokban való aktivitásról.