Az alkohol hatása a fiatal agyra élethosszig tart

A tinédzserkor velejárója, hogy a kamaszok a tiltott dolgokkal kísérleteznek (siettetik a felnőtté válást, hogy aztán később rájöjjenek, nem is annyira mókás az), így többek között alkoholt is isznak. A friss kutatások szerint ennek azonban rendkívül komoly hatása van az agyukra, és ezen az sem változtat, ha betöltik a 18. életévüket, és jogilag felnőttnek minősülnek, mivel az agyuk még ilyenkor is fejlődésben van.

Hány éves voltál, amikor megkóstoltad az első pohár alkoholt? A legtöbben már tizenévesen találkoznak az alkohollal és sokan már ekkor rendszeres fogyasztóivá válnak a különböző szeszes italoknak. Aztán amikor már legálisan is lehet fogyasztani, akkor elengedhetetlen részévé válik az életnek. Ünnepelsz? Igyál! Elhagyott a párod? Igyál! Nehéz volt a hét? Engedd ki a gőzt! Egy pohár vörös még jót is tesz! A pálinka meg fertőtlenít!

Ahogyan ma már sokkal jobban ismerjük az alkohol hatását az emberi szervezetre, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá a pusztító hatás, amivel a néhány óra mámorért fizetünk.

Különösen a fiatal korban fogyasztott alkohol van káros hatással a szervezetre, de nem elsősorban a májra, hanem az agyra.

Fontos leszögezni: az alkohol méreg. Veszélyei közé tartoznak a halálos balesetek, a májbetegségek és a különböző daganatos elváltozások. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ugyanis az európai régióban az alkohol okozta rákos megbetegedések felét a könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztás okozza, ezért kijelentették, hogy „az alkoholfogyasztás tekintetében nincs olyan biztonságos mennyiség, amely ne befolyásolná az egészséget”.

A társadalmi beágyazottságától kezdve az egyszerű mámorig azonban az alkoholfogyasztásnak erős vonzereje van, ezért mérlegelni kell a moderált alkoholfogyasztással járó élvezeteket és a veszélyeket. (Bár egyre népesebb azoknak a tábora is, akik nem fogyasztanak alkoholt.)

A hivatalos ajánlások szerint férfiak esetében napi két ital a maximálisan ajánlott, a nők esetében pedig napi egy. Bár a sört és a bort tekintik a legártalmatlanabb italoknak, az egészségre gyakorolt hatásnál nem a típus, hanem a mennyiség a fontos: 350 ml sör körülbelül ugyanannyi alkoholt tartalmaz, mint 150 ml bor vagy 50 ml rövidital. Életkort tekintve a legtöbb országban 18 év a legális alkoholfogyasztás korhatára, az Egyesült Államokban pedig 21 év.

Számos oka van azonban annak, hogy az alkohol veszélyesebb lehet a fiatalabbak számára, még akkor is, ha már átlépték a törvényesen megengedett életkort.

Az egyik a testméret és a testalkat: a tinédzserek 21 éves korukig nem érik el a felnőttkori magasságukat, és még azután is, hogy megállt a függőleges növekedésük, hiányozhat belőlük a 30-as vagy 40-es éveikben járók tömege.

„Egy pohár alkohol elfogyasztása ebből kifolyólag a fiataloknál magasabb véralkoholszintet eredményez, mint a felnőtteknél” – mondja Ruud Roodbeen, a Maastrichti Egyetem posztdoktori kutatója, a Beyond Legislation című, a minimális alkoholfogyasztási korhatár emelésének hatásait vizsgáló könyv szerzője a BBC-nek adott interjújában.

A serdülők karcsú testalkatát a magasabb fej-test arány is jellemzi. Amikor alkoholt iszunk, az a véráramba kerül és szétterjed a szervezetben. Öt percen belül eléri az agyat, könnyen átlépve a vér-agy-gátat, amely általában megvédi az agyat a káros anyagoktól. „Az alkohol viszonylag nagy része a fiatalok agyában köt ki, és ez egy újabb ok, ami miatt a fiatalok nagyobb valószínűséggel kapnak alkoholmérgezést” – mondja Roodbeen.

Formálódó agy

Ugyanilyen fontosak a koponyán belül végbemenő változások is. A múltban úgy gondolták, hogy az idegrendszer fejlődése a tizenéves korban megáll, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a serdülőkori agy összetett átalakuláson megy keresztül, amely legalább az ember 25 éves koráig eltart.

A legfontosabb változások közé tartozik a „szürkeállomány” csökkenése, mivel az agy leépíti a szinapszisokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyik sejt kommunikáljon a másikkal. Ezzel egyidejűleg a fehérállomány – a hosszú távú kapcsolatok, az axonok, amelyeket szigetelő zsírhüvely borít – hajlamos elszaporodni. „Ezek olyanok, mint az agy szupersztrádái” – mondja Lindsay Squeglia, a Dél-Karolinai Orvosi Egyetem neuropszichológusa. Az eredmény egy hatékonyabb ideghálózat, amely gyorsabban képes feldolgozni az információkat.

A limbikus rendszer, amely az élvezetekkel és a jutalmazással foglalkozik, az első, amely megérik. „Ezek a területek serdülőkorban teljesen felnőttszerűvé válnak” – magyarázza Squeglia. A homlok mögött elhelyezkedő prefrontális kéreg lassabban érik. Ez a régió felelős a magasabb rendű gondolkodásért – ami magában foglalja az érzelmi szabályozást, a döntéshozatalt és az önkontrollt.”

E két régió fejlődésének viszonylagos kiegyensúlyozatlansága magyarázatot adhat arra, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek miért hajlamosabbak nagyobb kockázatot vállalni, mint a felnőttek.

„Sokan úgy írják le a serdülőkori agyat, hogy az egy teljesen kifejlett gázpedál, fék nélkül” – mondja Squeglia. És az, hogy neuronjainkat alkoholban fürdetjük – amelyről köztudott, hogy feloldja a gátlást – csak felerősítheti ezt az izgalomhajhászást. Azoknál a fiataloknál, akik amúgy is hajlamosak az agresszív viselkedésre, és nyitottak az illegális tevékenységekre, azok egy nagyon rossz útra léphetnek, ha ebbe a mixbe még bedobjuk az alkoholt. „Az impulzívabb gyerekek hajlamosak többet inni, az ivás pedig még több impulzivitást okoz” – mondja Squeglia.

Elég nagy gyakorisággal és mennyiségben a serdülőkori ivás károsíthatja az agy hosszú távú fejlődését.
A longitudinális vizsgálatok azt mutatják, hogy a korai alkoholfogyasztás a szürkeállomány gyorsabb hanyatlásával jár együtt, miközben a fehérállomány növekedése elmarad. „Azok a szuper-útvonalak nem kapnak annyi burkolatot azoknál a gyerekeknél, akik elkezdenek inni” – mondja Squeglia.

A következmények a kognitív teszteken nem feltétlenül látszanak azonnal; a fiatal agyban a problémamegoldásért felelős régiók egy kicsit keményebben tudnak dolgozni, hogy pótolják a hiányosságokat. Ez azonban nem tartható fenn örökké.

„Több évnyi alkoholfogyasztás után kevesebb aktivációt látunk az agyban és rosszabb teljesítményt ezeken a teszteken” – mondja Squeglia.

A korai alkoholfogyasztás a mentális egészséget is megviseli, és növeli az alkohollal kapcsolatos káros szokások kockázatát a későbbiekben. Ez különösen igaz azokra az emberekre, akiknek a családjában előfordult alkoholizmus – minél korábban kezdik el, annál nagyobb az esélye, hogy nekik is alkoholproblémájuk lesz. Úgy tűnik, hogy az alkoholfogyasztás fokozott kockázatával összefüggő gének az agy fejlődésének ebben a kritikus időszakában vannak a legnagyobb hatással.

Kis mennyiségben gyógyír?

„A mi üzenetünk az, hogy késleltesd, ameddig csak tudod” – mondja Squeglia – „mert az agyad még mindig fejlődik, és hagyd, hogy az agyad fejlődjön és legyen olyan egészséges, amennyire csak tud, mielőtt olyan dolgokba kezdesz, mint az alkohol és más szerek használata”.

Tehát szülőként is érdemes ezzel tisztában lenni, és még inkább odafigyelni arra, hogy a gyerek a lehető legkésőbb kezdjen el alkoholt fogyasztani. Szintén nem származik semmi jó abból, ha megengedi a szülő, hogy a családi étkezéseknél elfogyasszon egy-egy pohár italt a gyerek, gondolván, hogy így mértékletességet tanul, különben pedig csak még csábítóbb lesz a tiltott gyümölcs. Ez egy mítosz.

„A kutatások azt mutatják, hogy minél megengedőbb a szülő az alkoholfogyasztással kapcsolatban, annál valószínűbb, hogy a gyereknek később problémái lesznek az alkohollal” – mondja Squeglia.

A legtöbb bizonyíték abba az irányba mutat, hogy a szigorúbb alkoholtörvények – a vásárláshoz szükséges alsó korhatár emelésével – szintén a felelősségteljesebb fogyasztást ösztönzik. Ezt támasztja alá Alexander Ahammer tanulmánya, amelyet a linzi Johannes Kepler Egyetem munkatársa készített Ausztriában. Itt 16 éves kor felett bárki legálisan vásárolhat sört vagy bort. Ha a szigorúbb törvények csak növelik a pia iránti vágyat, akkor azt várnánk, hogy Ausztriában egészségesebb az ivási kultúra, mint az Egyesült Államokban – ahol a legális alkoholfogyasztás alsó korhatára 21 év. De nem ez a helyzet. Mindkét országban megnő az ivászat, miután valaki átlépte a minimális korhatárt. „De ez az ugrás Ausztriában 16 évesen 25%-kal nagyobb volt, mint az USA-ban 21 évesen” – mondta Ahammer. Tehát a türelem józanabb életet teremt.

„Amikor az alkohol legálissá válik, a tizenévesek sokkal kevésbé tartják kockázatosnak, mint korábban” – mondja Ahammer. 16 évesen ez a hamis biztonságérzet veszélyes lehet, míg 21 évesen az érettebb agy már valamivel jobban fel van készülve az alkohol okozta következményekre.

A tudományos bizonyítékok ismeretében szükséges volna, hogy a kormányok 25 évre növeljék az alkohol fogyasztásának törvényes korhatárát?

Persze ez a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen egyensúlyt kell teremteni közegészségügyi előnyök és az emberek személyes szabadságról alkotott elképzelései között.

„Úgy gondolom, hogy a közvéleménynek nagyon kevés kedve van a 25 éves alkoholfogyasztási korhatárhoz” – mondja James MacKillop, aki a függőségi viselkedést tanulmányozza a McMaster Egyetemen. Ahammer egyetért. „Egy bizonyos ponton egyszerűen hagyni kellene, hogy az emberek maguk hozzák meg a döntéseiket”.

Ehhez persze arra is szükség van, hogy tisztában legyenek a döntéseik következményeivel, és legyen valaki, aki fenyegetés nélkül, de reálisan szembesíti őket ezekkel a jövőbeli konzekvenciákkal.