Az anyatejes táplálás lehet a kulcs a gyermekkori elhízás ellen

Az anyatejes táplálásnak kiemelt szerepe lehet a gyermekkori elhízás megelőzésében – többek között ezt mutatták ki a Debreceni Egyetem kutatói. A szakemberek legújabb vizsgálataikban egy új mechanizmust azonosítottak, melynek szerepe van a gyermekkori elhízásban. Kutatási eredményeik segíthetik a gyermekkori elhízás megelőzését és korai felismerését, valamint új gyógyszeres terápiák kifejlesztését.

Világszerte a gyermekek és a fiatalkorúak mintegy húsz százaléka él túlsúllyal vagy szenved elhízástól. A becslések szerint tíz éven belül a felnőtt lakosság akár 60 százalékát is érinthetik a gyermekkorban kialakuló elhízás következményei. A korán kialakuló túlsúly ugyanis folyamatosan elhízássá alakul, és az évek múlásával egyre nehezebben fordítható vissza. Az elhízás fokozza az anyagcsere-betegségek kialakulását, rontja a keringési rendszer működését és krónikus gyulladást okozhat.

A Debreceni Egyetem kutatói két éve foglalkoznak aktívan a zsírsejtek fejlődésével.

„Azt próbáljuk megérteni, hogy milyen jelek határozzák meg a születés után és kisgyermekkorban a zsírsejtek anyagcseréjét. Megfelelő ingerek hatására a zsírsejtek a zsírokat nem elraktározzák, hanem lebontják, és ezzel kémiai energiát vagy hőenergiát tudnak felszabadítani. Legutóbbi kutatásaink azt mutatják, hogy születéskor a zsírsejtek jelentős hőtermelő képességgel rendelkezhetnek. Ha azonban ez a képesség elvész, akkor megnövekszik a kisgyermekkori elhízás kockázata. Az elhízás korai szakaszában lévő kisgyermekek zsírszövetében hiányzik a hőtermeléshez szükséges gének kifejeződése, és egy olyan génhálózat válik aktívvá, mely a zsírraktározás képességét erősíti fel. Mivel ezek az elváltozások meghatározott gének fokozott, illetve csökkent kifejeződésével járnak együtt, a jövőben várható, hogy az általuk kódolt fehérjék jelenléte vagy hiánya az elhízás kockázatának becslésére is felhasználható lesz. Utóbbinak a prevencióban és a korai felismerésben van jelentősége” – ismertette Röszer Tamás, a vizsgálat vezetője, a Debreceni Egyetem ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet gyermek obesitológus kutatója.

Több olyan gént azonosítottak, melyek összefüggésbe hozhatók a hőtermelő képesség korai elvesztésével, és egy új mechanizmust is feltártak, amely segíti a zsírsejtek zsírbontó képességét.

„A mitokondriumok, az energiatermelő sejtszervecskék a fejlődéstörténet során egyszerű, baktériumszerű élőlényekből jöttek létre. Örökítő anyaguk még most is hasonlít a kórokozókéhoz, ezért ha az elhízásban megsérülnek, a kiszabaduló DNS-t az immunrendszer idegenként ismeri fel, elindul egy gyulladásos folyamat, ami rontja az anyagcsere hatékonyságát. Kutatásaink során azonosítottuk azt a védőmechanizmust, ami ezt a gyulladást meggátolja. Reményeink szerint a jövőben el tudjuk érni, hogy ez a védőmechanizmus ismét aktiválható lesz. Erre vonatkozóan jelenleg is folytatunk kutatásokat” – tette hozzá a Debreceni Egyetem kutatója.

A vizsgálatokban a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézete mellett a Patológiai Intézet és a németországi, Ulmi Egyetem szakemberei vettek részt.

A kutatók azzal is foglalkoztak, hogy az anyatej hogyan képes mérsékelni az elhízást a fiatal gyermekkorban. A szakemberek az anyatejben kimutattak egy olyan molekulát, amely a fejlődő zsírszövetben elősegíti a zsírégetést.

„Vizsgálataink azt mutatják, ahhoz, hogy a későbbi testzsírszázalék egészséges maradjon, már az is elegendő, ha az első három hónapban történik anyatejes táplálás. Az anyatej szükséges az anyagcsere egészségéhez, mindenképpen védőhatása van. Az anyatejben vannak olyan jelek, amelyek az anyagcserét képesek befolyásolni. Egyrészt hormonális változásokat hoznak létre, másrészt elősegítik a fejlődő zsírszövetben a zsírok felhasználását. Nem felhalmozódnak a zsírok, hanem energiává alakulnak. Az anyatejben sikeresen azonosítottunk egy olyan zsírféleséget, egy különleges molekulát, amely jeleket közvetít az anyától a gyermek felé, és ennek hatására hőtermelő, zsírégető tulajdonság alakul ki a zsírsejtekben” – hangsúlyozta Röszer Tamás.

A kutatók folytatják azoknak a molekuláris szintű vizsgálatoknak a sorozatát, amelyekkel megpróbálják megérteni, milyen módon fejlődik az egészséges zsírszövet. Reményeik szerint olyan terápiás célpontokhoz jutnak el, amelyek ténylegesen gyógyszeres terápiában működhetnek hatékonyan.