Globális vashiány: tényleg a táplálékkiegészítők jelentik a megoldást?
A vashiány az egyik leggyakoribb mikrotápanyag-hiány a világon, amely emberek millióinak mindennapjait befolyásolja. Bár a tünetek széles skálán mozognak a fáradékonyságtól kezdve a komolyabb egészségügyi problémákig, a tudósok még mindig vitáznak arról, hogy mikor jelent valódi veszélyt, és mi a legjobb kezelési módja.
A vashiány napjaink egyik legelterjedtebb táplálkozási problémája, amely a világ népességének egyharmadát érinti, különösen a kisgyermekeket, fogamzóképes nőket, beleértve a várandós nőket is. A következmények komolyak lehetnek: a terhesség alatti vashiány hátrányosan befolyásolhatja a magzat agyi fejlődését, növelheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát, sőt, akár halvaszületést is okozhat. A kisgyermekek esetében pedig hosszú távú hatásai lehetnek, hiszen a vashiány akadályozhatja a kognitív és mozgásfejlődést, valamint viselkedési problémákhoz vezethet – írja a BBC.
Felnőttek esetében a vashiány szintén komoly egészségügyi problémákat okozhat.
A WHO szerint világszerte az egyik vezető oka a munkaképesség-csökkenésnek és a krónikus fáradtságnak. Ritka esetekben pedig akár életveszélyes állapotokat is előidézhet.
A vashiány hátterében számos tényező állhat, de bizonyos csoportoknál különösen magas a kockázat. A nők például sokkal hajlamosabbak rá, mint a férfiak, különösen a menstruációs vérveszteség miatt. A terhesség tovább növeli a kockázatot, mivel a fejlődő magzat rengeteg vasat von el az anya szervezetéből. Egy brit tanulmány szerint a várandós nők 46%-a tapasztal vérszegénységet, bár ennek nem minden esetben vashiány az oka.
A vegetáriánus és vegán étrendet követők, az állóképességi sportolók, valamint a gyakran vért adók szintén veszélyeztetettek lehetnek. Egyes krónikus betegségek, például vesebetegség vagy cöliákia is gátolhatják a vas felszívódását, ami tovább növeli a hiány kialakulásának esélyét.
Miért különösen veszélyes a vashiány gyermekkorban?
A csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek a vashiányra, mivel fejlődésükhöz elengedhetetlen ez a mikrotápanyag. Az első év a legintenzívebb növekedési szakasz életünkben – ekkor a testsúly megháromszorozódik, a testhossz pedig megduplázódik. Ehhez rengeteg vérre van szükség, amelyet a vörösvérsejtek biztosítanak, és ezek egyik legfontosabb építőköve a vas.
A fejlődő országokban a helyzet még súlyosabb. Egy afrikai kutatás szerint a hat és tizenkét hónapos babák 70%-a szenved vashiányos vérszegénységben. De a fejlettebb országokban sem elhanyagolható a probléma: az Egyesült Államokban például a kisgyermekek 15%-a vashiányos, 4%-uk pedig már vérszegénységben is szenved.
Kell-e mindenkinek vaspótlás?
Bár a vashiányos vérszegénység egyértelműen kezelést igényel, a tudósok között még mindig vita van arról, hogy a vaspótlás valóban minden esetben szükséges-e. Egyes kutatások szerint azok a felnőttek, akik vashiányosak és emiatt fáradékonyak, érezhető javulást tapasztalhatnak a vaspótlás után. Ugyanakkor azok, akik nem panaszkodnak fáradtságra, általában nem érzik jobban magukat a vasbevitel növelése után.
A gyerekek esetében még nagyobb a bizonytalanság. Egy Bangladesben végzett, több mint 3 000 kisgyermeket vizsgáló kutatás szerint bár a vaspótlás növelte a hemoglobinszintet, nem volt kimutatható hatása a gyerekek fejlődésére. Sőt, más vizsgálatok szerint a fölösleges vaspótlás még káros is lehet: azok a csecsemők, akiknek elegendő volt a vasellátottságuk, de mégis kaptak pótlást, rosszabbul teljesítettek a kognitív teszteken 10 és 16 éves korukban.
A legjobb megoldás: természetes vasforrások
A szakértők egyetértenek abban, hogy a legjobb, ha a szervezet természetes forrásból jut elegendő vashoz. A vasban gazdag élelmiszerek, mint a vörös húsok, a belsőségek (például a máj), a hüvelyesek (pl. csicseriborsó, vesebab) és az olajos magvak kiváló forrásai ennek a fontos ásványnak.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a hat hónapos és egyéves kor közötti csecsemők napi 11 mg, a kisgyermekek pedig 7-10 mg vasat igényelnek. Az anyatej ugyan tartalmaz vasat, de csekély mennyiségben, ezért fontos, hogy a kiegészítő táplálékok között legyenek vasban gazdag ételek is.