Anyagilag nem tudunk lépést tartani a baby boomerekkel

Jelen állás szerint a második világháborút követő gazdasági fellendülésben, tehát 1946 és 1964 között született baby boomereké a valaha élt leggazdagabb generáció a fejlett gazdaságokban.

A közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét bemutató Allianz Global Wealth Report idei kiadása megállapítja, hogy – természetesen azonos megtakarítási szokásokat feltételezve és extrapolálva a piaci trendeket – sem az X (1965–1980), sem az Y (1981–1996), sem pedig a Z generáció (1995-2009) nem tud lépést tartani a boomerek által elért, évi 6,1 százalékos, átlagos nominális hozammal.

A Z generáció még javíthat az eredményen

A generációk közötti, a pénzügyi eszközökben megmutatkozó óriási különbségekért a sokszor szélsőséges piaci fejlemények a felelősek. Az Y generáció például alighogy elkezdhette megtakarításai felhalmozását, egyik válság követte a másikat, ami jól érzékelhető a mindössze 3,1 százalékos éves átlagos nominális hozamon is.

Az Allianz elemzői ugyanakkor úgy vélik, a Z generáció tagjainak van rá esélyük, hogy hosszabb távon megelőzzék a boomereket. Ehhez azonban egyfelől szerencse kell, nevezetesen az, hogy a nagy és drasztikus válságok megkíméljék őket és befektetéseiket.

„Másfelől pedig – és ezt már Bencsik Tamás, az Allianz Hungária személybiztosítási igazgatója mondja – arra van szükség, hogy a mostani változékony környezethez alkalmazkodjunk a megtakarítási szokásainkkal, és ezen a téren kifejezetten jó alappal indulnak a legfiatalabb munkavállalók.” A szakember ezt arra is alapozza, hogy a legfrissebb európai fogyasztói fizetőképességi körképből kiderül, a Z generáció tagjainak körében a jövedelem 24 százalékára rúg az átlagos megtakarítás, ami lényegesen magasabb a 13 százalékos európai átlagnál.

Gyakran másodállásból élünk nagylábon

És ha már európai átlag: ugyanez a kutatás azt is rögzíti, hogy Magyarországot az átlag feletti magabiztosság jellemzi a rezsi fedezetét illetően. Legalábbis honfitársaink 75 százaléka állította azt, hogy biztos vagy nagyon biztos benne, hogy ki tudja fizetni a havi számláit, ami megközelíti a németek eredményét (76%), és jobb, mint a svájciak mutatója (74%).

Üröm az örömben, hogy ehhez tízből hat honfitársunk (57%) arra kényszerül, hogy másodállást vállaljon. Ezzel pedig alig maradunk el az anyagi körülményeiken szintén ilyen módon javító, Európa-bajnok írektől (58%). Mindkét érték messze a 45 százalékos európai átlag fölött van.

Az európai fizetőképességi körkép október 31-ére, a takarékossági világnapra fontos megállapítást is tartogat, melyet Bencsik Tamás így összegez: „Intő jelnek látom, hogy körülbelül három megkérdezett magyarból mindössze egy (38%) bízott abban, hogy képes anyagi értelemben véve stresszmentesen élni 2024-ben. Ezzel hátulról a harmadikok vagyunk az európai rangsorban, csak a portugálokat és a görögöket előzzük meg, és jócskán elmaradunk a 46 százalékos kontinentális átlagtól.”

De mi lehet a jól bevált módszer az anyagilag stresszmentes élethez? A szakember az alábbiakat emeli ki:

• Kövessük nyomon a kiadásainkat, a legkisebb, párszáz forintos tételeket is.
• Érdemes lehet az egyik legalapvetőbbnek számító, 50/30/20-as pénzügyi alapelvet követni. Ez alapján tehát az összes nettó bevételünket három kiadási kategóriára osszuk fel: 50 százalékot az alapvető szükségletekre, 30 százalékot a nem alapvető szükségletekre és 20 százalékot a megtakarításokra allokáljunk. Az arányokat lehet módosítani az élethelyzetnek megfelelően, de ez jó kiindulás lehet sokak számára.
• Célszerű rögtön a hónap elején félretennünk a jövedelmünk 20 százalékát, és a hónap további részében csak a maradékból költenünk, mivel így tudunk érdemi stabilitást teremteni a személyes életünkben.
• Tűzzünk ki konkrét és reális megtakarítási célt. Ez lehet rövid távú (például vésztartalék létrehozása: 3-6 havi keresetünket tesszük ebben félre váratlan kiadások fedezésére), vagy hosszú távú (pl. nyugdíjtervezés).
• A havonta megtakarított összeget, legyen az bármekkora, fektessük be – ez jelenti hosszabb távon a látványos anyagi előrelépést Ehhez válasszuk ki a megfelelő pénzügyi eszközöket. Ma már számos segítség, kalkulátor érhető el, de képezzük is magunkat, olvassunk sokat a témában. Vegyük figyelembe az elérhető lehetőségeket, díjakat, feltételeket, hogy milyen hamar lesz szükségünk a pénzre, és hogy mennyire vagyunk kockázatvállalóak. Bátran keressünk megbízható pénzügyi partnert a céljainkhoz. Az államilag is támogatott nyugdíjmegtakarítás például minden generáció számára az egyik legkézenfekvőbb megoldás. Ha tegyük fel, 45 évesen kezdjük a nyugdíjmegtakarítást, és havonta 20 000 forintot teszünk félre, 65 évesen akár közel 12 millió forintunk lehet.
• Kövessük figyelemmel a megtakarításainkat.

„Az október 31-i takarékossági világnap pedig egy nagyon jó alkalom arra, hogy reális célokat tűzzünk ki, elkezdjünk rendszeresen megtakarítani, hogy ez is része lehessen a pénzügyi kultúránknak. Ne feledjük, nem az számít, mekkora a bevételünk, hanem az, hogy mihez kezdünk vele. A pénzügyi fegyelem pedig segít abban, hogy megbirkózzunk az élet számos váratlan eseményével” – fogalmaz Bencsik Tamás.