Perfekcionisták veszélyben

Horváth Judit Horváth Judit | 2024.04.18 | Mentális jóllét | Olvasási idő: 6 perc
Perfekcionisták veszélyben

A munkavállalók 30-40 százalékát érinti világszerte és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kiégés problémája a közeljövőben megoldódik. Az állandó stresszhelyzet, a kontrollvesztettség érzése, a folyamatos pörgés és megfelelni vágyás, a toxikus munkakörnyezet egyre többeknek okoz problémát, ám van egy csoport, akik még inkább veszélyeztetettek: ők a perfekcionisták.

Ültessük a munkahelyi stressz magvát a perfekcionista személyiség talajába és a kiégés sarjad ki – állítja dr. Gordon Parker, az ausztrál New south West Egyetem pszichiátriai tanszékének professzora legújabb (egyelőre csak angolul elérhető) könyvében, a Burnout: A Guide to Identifying Burnout and Pathways to Recovery-ben. A szakember szerint a kiégés nem válogat, átível korosztályon, nemi különbségeken, származáson, azonban kifejezetten veszélyezteti a tökéletességre törekvő, munkájukban megalkuvást nem ismerő, maximalista személyeket.

Kedv nincs, kötelesség annál több

Ha gyakran érezzük magunkat motiválatlannak, levertnek, érzelmileg kimerültnek a munkahelyünkön, vagy a munkánkkal kapcsolatban, valószínű, hogy mi is a kiégés áldozataivá váltunk. Nem vagyunk vele egyedül, egyre több felmérés bizonyítja, hogy a kiégés élete során a legtöbb munkavállalót érinti.

Christina Maslach és Michael Leiter pszichológusok szerint a kiégéshez vezető egyenes út, ha a munkavállaló egyre több és nagyobb terhet kap a nyakába, ha úgy érzi, az elvégzendő feladatok listájának soha nem ér a végére. Ront a helyzeten, ha munka során úgy érezzük, nem kapunk elismerést azért, amit csinálunk, illetve semmilyen beleszólásunk nincs abba, ami a munkahelyünkön történik velünk. Növeli a kiégés kialakulásának esélyét a toxikus munkakörnyezet, a rendszeres igazságtalanság, ami érhet akár a kollégáktól, akár a főnökünktől.

Ha hosszú időn keresztül fennáll, a kiégés depresszióhoz, ingerlékenységhez, hangulatingadozásokhoz vezethet, de okozhat testi tüneteket is, kimerültséget, alvásproblémákat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, agyi ködöt, alacsony libidót, fejfájást, hányingert.

A kiégés nem csak a munkavállaló problémája, de a cégeknek is komoly fejfájást okoz. Nem csoda, hiszen a motiválatlan munkaerő kevesebbet és rosszabbul teljesít, gyakrabban vesz ki betegszabadságot, kevésbé elkötelezett a feladatai iránt.

Pihenni ki fog?

A perfekcionista személyek állásinterjún és a munkába állás első időszakában a főnökök kedvencei. Nem véletlenül, hiszen ők azok, akik csak nagyon ritkán mondanak nemet, akik erejükön felül dolgoznak a munkaidő lejárta után is, akik elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen. Ők azok, akik magas követelményeket támasztanak saját magukkal szemben, akik a legjobbak akarnak lenni a területükön. Mindez rendben lévőnek tűnik, ám nagy eséllyel megbetegít – hívja fel a figyelmet dr. Gordon Parker. A szakember emlékeztet, a kiégés a nyugati világban egyre elterjedtebb és – igazságtalan módon – nem ritkán azokat érinti, akik mások megsegítésének szentelik az életüket: az orvosokat, ápolókat, pedagógusokat, lelkészeket, mentálhigiénés szakembereket.

A jó hír, hogy mindezen lehet változtatni, a perfekcionizmus „kezelhető”. Persze attól még, hogy egy maximalista embernek azt javasoljuk, próbáljon meg kevesebb munkát vállalni, valószínűleg nem sok minden változik majd. Ahogyan a pszichológus említi, a tökéletességre törekvő személyiségek hajlamosak feketén-fehéren látni a világot, egy-egy hibát katasztrófaként értelmezni. Mindez erős szorongáshoz és halogatáshoz vezet, nehezen adnak ki a kezükből és fejeznek be egy-egy feladatot, hiszen azt akár a határidőn túl is tökéletesíteni akarják, kizárva a hibázás minden lehetőségét.

Jellemző rájuk – írja könyvében dr. Gordon Parker -, hogy a múltbéli hibákon is hajlamosak szorongani. A pszichológus szerint jó megoldás (ha már mindenképpen szorongani „akarunk”) egyfajta „kapszulás technika”, amelynek során kijelölünk a napban egy bizonyos időtartamot, mondjuk 15-20 percet, amit dedikáltan a szorongásra szánunk (ebben az időszakban lehet végigvenni a legrosszabb lehetőségeket), a többi időszakban, ha ránk tör az aggódás, próbáljunk meg valamiféle stresszoldó technikával dolgozni, akár légzésszabályozással, pár perces elvonulással, meditációval.

A hibák, hibázás elismerését is érdemes gyakorolni az érzelmi immunerősítés jegyében. Próbáljuk minél inkább tudatosítani, hogy nem történik katasztrófa, ha valami nem a tervek szerint történik, ettől nem leszünk kevésbé szerethetőek.

Érdemes nem csak magunk, de a környezetünk felé is „kegyelmet gyakorolni”: a maximalistákra ugyanis jellemző, hogy nem csak maguktól, de munkatársaiktól, családtagjaiktól, házastársuktól, gyerekeiktől is a legjobbat várják el.

Sajnos a perfekcionizmus és a kiégés valószínűleg nem a jelenleg elvárt munkamorál idején fog eltűnni. Fontos lenne azonban szétválasztani a munkát és a magánéletet, tudatosítani, hogy a hibák az élet velejárói, mindebben pedig akár pszichológus szakember segítségét is kérni. Kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élet a tét – érdemes megpróbálni!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!