Az 5 szeretetnyelv elméletét semmi nem támasztja alá

Nem vagy biztos benne, hogy mi is pontosan a szeretetnyelved? Nem kell aggódnod emiatt, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jól fejezed ki az érzéseidet vagy épp nem elég fejlett az érzelmi intelligenciád. A szeretetnyelvek teóriájának ugyanis hiába sikerült betörnie a köztudatba, valójában kevés bizonyíték áll rendelkezésre, hogy egyáltalán léteznek, és nem csak egy baptista lelkész találta ki őket.

Összesen 49 nyelven, több mint 20 millió példány kelt el Gary Chapman baptista lelkész 1992-ben megjelent – eredeti címén The Five Love Languages: The Secret to Love that Lasts – könyvéből, amely a világra szabadította a szeretetnyelvek koncepcióját, ami azóta az első randik és kávék fölötti lelkizések közkedvelt témája lett. Feltűnt valami furcsa az előző mondatban? Talán az, hogy minden tudományos alapot és bizonyítékot nélkülöz az elmélet? Igen, pontosan azt jelenti – írja a The Guardian.

Elevenítsük fel, miről is szólnak a szeretetnyelvek

Gary Chapman szerint öt szeretetnyelv létezik. E szeretetnyelvek mindegyike egy-egy módja annak, hogy az érzéseidet kommunikáld a romantikus partnered felé.

Baptista lelkészként Chapman hosszú éveken át foglalkozott pártanácsadással. A konzultációk és a párok közötti dinamika megfigyelése nyomán állt elő Chapman az elméletével. Úgy vélte, a szeretetnyelvek intuitív és egyszerű módjai annak, hogy megtanítsa a párokat arra, hogyan hangolódjanak egymás érzelemnyilvánítási módszereire. Így kezdett el szemináriumokat tartani házastársak számára, amelyek népszerűsége egyre nőtt.

Az alábbi öt szeretetnyelvet határozta meg Chapman:

• szolgálat (olyasmit teszünk, ami segít a partnerünknek, például elintézünk egy ügyet helyette),
• fizikai érintés (a partner megölelése vagy megcsókolása),
• minőségi idő (együtt töltött idő és osztatlan figyelem egymás iránt),
• ajándékozás (olyan ajándék adása a partnerének, amely kifejezik, hogy a másik erőfeszítést tett, átgondolta az ajándékot, esetleg jelentős értéket képvisel),
• megerősítő szavak (például a csodálat kifejezése, bókok, kedves szavak).

Chapman szerint az emberek jellemzően az összes szeretetnyelvet használják, de az ő felfogásában a legtöbb ember egy szeretetnyelvre támaszkodik legfőképpen. Erre mondják, hogy az ember elsődleges szeretetnyelve.

Chapman szerint az emberek elégedettebbek a kapcsolataikban, ha a partnerek elsődleges szeretetnyelve azonos, illetve ennek ellentéte igaz, tehát boldogtalanabbak, ha nem ugyanaz a szeretetnyelvük. A szeretetnyelvek koncepciójának egy másik fontos aspektusa, hogy a kapcsolatok valószínűleg akkor nyújtják a legnagyobb elégedettséget, ha az ember megérti partnere szeretetnyelvét, és azzal összhangban fejezi ki irányába az érzéseit, az ő “nyelvét beszéli”. Lényegében ez azt jelenti, hogy rá kellene hangolódnunk arra, amit a partnerünk szeretne. Ez az elképzelés számos modellben és elméletben megjelenik annak részeként, hogy mitől működik jól egy kapcsolat. Vagyis a partner igényeinek és szükségleteinek megfelelő módon való reagálás hatására a másik azt érzi, hogy megértik és gondoskodnak róla.

Mit mutatnak a bizonyítékok?

Az elmélet népszerűsége ellenére az elmúlt 30 évben csak néhány tanulmányt végeztek ezzel kapcsolatban. Ráadásul a kutatások eredményei sem egyértelműek, bár inkább abba az irányba mutatnak, hogy a szeretetnyelvek koncepciója téves.

A kutatók kidolgozták a szeretetnyelvek felmérésének saját változatát, de az eredmények nem feleltek meg a statisztikai küszöbértékeknek, amelyek alapján a felmérés megfelelően megragadta volna az öt szeretetnyelvet. Emellett eredményeik nem támasztották alá azt az elképzelést, hogy öt szeretetnyelv létezik. Egy másik, kvalitatív tanulmány, amelyben a kutatók a szeretet kifejezésének módjára vonatkozó kérdésekre gyűjtötték össze egyetemi hallgatók írásbeli válaszait, azt sugallta, hogy hat szeretetnyelv létezhet. A kutatók azonban arról számoltak be, hogy nehezen tudtak megegyezni abban, hogy a diákok egyes válaszai hogyan illeszkednek a Chapman által meghatározott szeretetnyelvekhez, különösen a megerősítő szavak és a minőségi idő kategóriákban.

Most pedig nézzük meg a koncepció talán legfontosabb állítását, miszerint akkor lehet boldog a párkapcsolatunk, ha ugyanúgy fejezzük ki a szeretetünket, mint a párunk. Ezt az elképzelést vizsgáló kutatások igencsak vegyesek. Három tanulmány, köztük egy, amely Chapman Szeretetnyelv kvízét használta, azt találta, hogy az egymáshoz illeszkedő szeretetnyelvű párok nem elégedettebbek, mint akik e szerint a kategorizálás szerint nem passzolnak egymáshoz. Egy újabb tanulmány azonban azt találta, hogy az azonos szeretetnyelvű partnerek nagyobb párkapcsolati és szexuális elégedettséget tapasztaltak, mint más párok. Ez a kutatás azt is megállapította, hogy azok a férfiak, akik nagyobb empátiáról és perspektívavállalásról számoltak be, jobban illeszkedett partnerük szeretetnyelvéhez.

Végül, mit mondanak a kutatások arról, hogy a partner szeretetnyelvének jobb megértése összefügg-e a nagyobb párkapcsolati elégedettséggel?

Csak két tanulmány vizsgálta ezt a kérdést. Mindkettő azt találta, hogy a partner elsődleges szeretetnyelvének ismerete valóban előre jelzi a kapcsolati elégedettséget a jelenben vagy a jövőben.

Összességében tehát elég keveset vizsgált területről van szó, annak ellenére, hogy a mainstream pszichológiában mennyire elterjedtek ezek a fogalmak, ráadásul az eddigi kutatások sem adnak egyértelmű válaszokat, és talán inkább abba az irányba mutatnak, hogy a kérdés nem annyira egyszerű, ahogy Chapman gondolta. Bár vannak megfontolandó és értékes részei a megfigyeléseinek, amiket a mindennapokban mi magunk is tapasztalhatunk a kapcsolatainkban, azért nem érdemes az egészet a szeretetnyelvek teóriájának lapjára feltenni.