Aggasztó trendre figyelmeztet Katalin hercegné diagnózisa
Daganatos betegséggel kezelik Katalin walesi hercegnét, Vilmos brit trónörökös feleségét. Ezt a 42 éves hercegné maga jelentette be videóüzenetben, amelyben elmondja, januárban elvégzett hasüregi műtétje után kiderült, bár a műtét sikeres volt, az utána elvégzett vizsgálatok kimutatták: daganatos megbetegedés okozta a panaszokat.
Katalin hercegnének ezért orvosai megelőző jellegű kemoterápiás kezelést javasoltak, ez a kezelés jelenleg kezdeti szakaszában tart. A 42 éves hercegné rákdiagnózisa azonban egy fontos és aggasztó trendre is figyelmeztet: egyre több, 50 év alatti pácienst diagnosztizálnak daganatos megbetegedéssel.
Globális trend, hogy a frissen diagnosztizált rákbetegek egyre fiatalabbak.
A BMJ Oncology című folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint a korai kezdetű (50 év alatt diagnosztizált) daganatos megbetegedések száma mintegy 79,1 százalékkal, a korai kezdetű rák halálozási aránya pedig 27,7 százalékkal emelkedett 1990 és 2019 között – írja a CNN.
Az Amerikai Orvosi Szövetség által publikált adatok szerint a fiatalabb korosztályban leggyakrabban emlőrákot, illetve a gyomor- és bél rendszerhez kapcsolódó daganatos megbetegedéseket diagnosztizálnak. A tanulmány egyúttal megállapítja, hogy az 1990-ben született embereknek több mint kétszer akkora a kockázata vastagbélrák kialakulására, mint az 1950-ben születetteknek, és négyszer nagyobb a kockázat a végbélrák kialakulására.
A korai kezdetű rákos esetek drámai növekedésével egyre sürgetőbb az okok, illetve a kockázati tényezők azonosítása. A válasz részben valószínűleg a táplálkozási és életmódbeli változások között keresendő, amelyek a múlt század közepén váltak általánossá.
Különösen fontos megjegyezni, hogy a populáció alapvető genetikai kockázatai az elmúlt néhány évtizedben nem változtak, ami azt erősíti, hogy a környezet és az életmód nagyobb szerepet játszanak a daganatos megbetegedések kialakulásában, mint a gének.
A „bűnösök” közé tartozhatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek, cukros italok, vörös húsok túlzott fogyasztása, dohányzás, alkohol, alvászavarok, elhízás és fizikai inaktivitás is. Ezek a tényezők megváltoztathatják a test belső folyamatait, felborítva az anyagcserét és fokozva a szervezetben megjelenő gyulladásokat.
Számos kutatás vizsgálja a bél mikrobiom változásait, illetve a mikrobiom megelőzésben játszott szerepét is, amelynek állapota befolyásolja az emésztést és az immunrendszer működését. Többek között a helytelen táplálkozás és bizonyos gyógyszerek is zavarokat okozhatnak ebben a rendszerben, ami megágyazhat a daganatok kialakulásának.
A kutatók szerint viszont az elhízás és az életmód önmagában nem magyarázat az aggasztó globális trendre, az okok jelenleg még mindig túlmutatnak a tudomány jelenlegi állapotán.
Egyetlen bizonyosság van e pillanatban, hogy a korai kezdetű rákok aluldiagnosztizálása elterjedt és jelentős következményekkel jár. Az alapellátó orvosokat fel kell készíteni a rák megjelenésének növekvő jelenlétére az 50 év alattiak körében, azaz a tünetek megítélésekor nem szabad legyinteni az életkorra.
Másrészt az embereknek nem szabad elhanyagolniuk a tüneteket, tudatában kell lenniük a családi kórelőzményekkel. A fiatal betegeknek gyakran határozottan ki kell állniuk magukért, mivel több orvosi konzultációra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák a rákot.
Az aggasztó globális jelenség megkívánja az összefogást mind a további kutatások finanszírozása, mind az edukációs kampányok, mind a szűrővizsgálatokra vonatkozó ajánlások terén. Katalin hercegné diagnózisa pedig ismét figyelmeztet arra, mihamarabbi megoldásra van szükség.