Kiderült, hol a legszennyezettebb a levegő Európában

A légszennyezettség nemcsak kellemetlen, hanem komoly kockázatot jelent az egészségünkre nézve. Az apró szennyező részecskék évente közel 239 ezer ember haláláért felelősek Európában, és ez a szám bizonyos országokban különösen magas.

A légszennyezés összefüggésbe hozható a tüdő- és szívbetegségekkel, agyvérzéssel, sőt, még a terhesség alatti komplikációkkal is. Különösen veszélyes az idősebbekre: a 65 év feletti felnőttek körében a halálesetek 4%-a közvetlenül a szennyezett levegőhöz köthető.

Szigorítások a tisztább levegőért

2021-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette a levegőminőségi irányelveit, szigorúbb határértékeket javasolva az olyan szennyezőanyagokra, mint a nitrogén-dioxid és a finom részecskék (PM2.5). Ezek a részecskék porból, koromból és kipufogógázokból származnak, és komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az Európai Unió 2030-ig szeretné a WHO szabványaihoz igazítani a levegőminőségi előírásokat, és 2023 decemberétől szigorúbb szabályok léptek életbe, amelyek az országokat arra kötelezik, hogy figyeljék a finom részecskék, a fekete szén és az ammónia szintjét.

Mark Nieuwenhuijsen, a WHO városfejlesztési, környezet és egészségügyi kezdeményezéseinek vezetője szerint ez az intézkedés „az egyik legjelentősebb közegészségügyi beavatkozás lehet egy generáció életében”.

Hol a legrosszabb a helyzet?

A nitrogén-dioxid szintje az összes EU-tagállamban meghaladja a WHO által javasolt határértéket, de nem mindenhol ugyanolyan súlyos a helyzet.

A legrosszabb mutatókkal Észak-Macedónia rendelkezik, őt követi Szerbia. Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint Albánia, Bulgária és Montenegró szintén kiugróan magas szennyezési szintekkel küzd.

„A legnagyobb különbség Európában kelet és nyugat között figyelhető meg, ami erősen egybeesik a GDP-vel és a társadalmi-gazdasági helyzettel” – mondta Zorana Jovanovic Andersen, környezeti epidemiológus az euronews.com kérdésére.

Nieuwenhujisen kutatásai szerint az észak-olasz, lengyel és cseh városokban a PM2.5 miatti halálozási arányok kiemelkedőek. Ennek fő oka a lakossági szénégetés és a mezőgazdasági tevékenység.

Ezzel szemben a nitrogén-dioxid okozta halálozások – amelyeket főként a közlekedés és az ipar okoz – leginkább a nyugat- és dél-európai nagyvárosokat érintik.

Mikor várható változás?

Egyes országok már komoly lépéseket tettek a légszennyezettség csökkentése érdekében. Dánia például azt tervezi, hogy 2030-ra bevezeti a világ első széndioxid-adóját az állattenyésztésben.

Az EU új irányelvei lehetővé teszik, hogy azok az állampolgárok, akiknek egészségét a levegőszennyezés veszélyezteti, jogi lépéseket tegyenek, ha kormányuk nem tartja be a levegőminőségi előírásokat.

Bár az EU jó úton halad afelé, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse a PM2.5 okozta halálozásokat, az OECD és az Európai Bizottság jelentése szerint a környezeti kockázati tényezők, mint a légszennyezettség és az éghajlatváltozás, továbbra is növekvő fenyegetést jelentenek.

Zorana Jovanovic Andersen szerint, mivel egyes kihívásokat, mint az éghajlatváltozást, nehéz gyorsan megoldani, erősebbé vált a légszennyezettség elleni fellépés érve az egészségvédelem érdekében.

„Már csökkentettük a légszennyezést, tudjuk, hogyan kell csinálni, és sok ország élen jár ebben” – mondta Andersen. „Azonban mindig jönnek új kihívások, éppen ezért fontos a szabályozás – hiszen ez egy régi probléma, amit még mindig nem sikerült teljesen megoldani.”

(Kiemelt kép: Engin Akyurt / Unsplash)