Orthorexia: a megszállott egészségtudatosság is lehet veszélyes

Görcsösen számolt kalóriák — elfogyasztottak és elégetettek egyaránt —, edzéshez igazított programok, minden az étkezés és a sport körül forog. Az orthorexia nervosa, vagyis az egészséges életmód, „tiszta” étkezés iránti megszállottság nehezen felismerhető, sőt akár még a társadalom elismerését is kiválthatja, aki így él, pedig a dolog igencsak távol áll az egészségestől.

Egészségesen táplálkozni, sokat mozogni – tökéletes kombináció, sőt még dicsőített viselkedési forma is, hiszen úgy tartjuk, a hosszú, kiegyensúlyozott élet titka. Mégis, előfordul, hogy megbetegít.

Az orthorexia nervosa egyelőre nem szerepel a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében, mégsem szabad félvállról venni.

Az egyre elterjedtebb étkezési zavar ugyan első ránézésre nem tűnik betegségnek, sőt: aki odafigyel rá, hogy mit eszik, kerüli a káros ételeket, szokásokat, rendszeresen mozog, azt a környezete nem hogy nem félti, de még meg is dicséri a kitartásáért, elhivatottságáért.

Minden az ételek körül forog

A megszállott egészségtudatosságot először 1996-ban Steven Bratman orvos fogalmazta meg étkezési rendellenességként és hívta fel rá a figyelmet: ugyanolyan veszélyes lehet, mint a bulimia vagy az anorexia.

Mit is jelent a megszállottság? Természetesen semmi baj nincs azzal, sőt, kifejezetten hasznos, ha az ember odafigyel arra, mit eszik. Ha a tányér nagy részét zöldségek és nem üres, gyorsan felszívódó szénhidrátok foglalják el, ha a cukorbevitelt igyekszünk minimálisra redukálni, illetve próbálunk minél többet mozogni, sportolni. A gond akkor kezdődik, ha már nem tudunk lelkiismeretfurdalás nélkül megenni egy szelet pizzát. Ha kiakadunk, ha valamiért nem jutunk el az edzőterembe, vagy vendégségben nem találunk elég egészséges ételt. Ha lemondjuk a baráti, családi programokat, mert félünk, hogy ott megszegnénk a diétánkat. Ha minden gondolatunk az étkezés körül forog.

De miért is probléma ez – azon túl, hogy társas kapcsolatainknak nem tesz túl jót? (És ez sem elhanyagolható tényező, hiszen a szociális háló hiánya, a magány is megbetegít.) Az orvosok szerint az orthorexia könnyen vezethet kiegyensúlyozatlan táplálkozáshoz. Ha a fogyás és az egészséges életmód jegyében egyre több ételt teszünk tiltólistára, könnyen létfontosságú tápanyagoktól vonhatjuk meg a szervezetünket, ami betegségek kialakulásához vezethet. Merthogy az egészségtelennek gondolt ételek listája egyre hosszabb, a megengedetteké pedig mind rövidebb lesz. Az orthorexia vezethet bulimia vagy anorexia kialakulásához is.

Az evésen túl

A diétakultúra alakulása nem segíti az egyént: az, hogy mi az „egészséges”, minden étkezési trend szerint más. Mi pedig a gyors fogyás érdekében hajlamosak vagyunk vakon követni ezeket a sokszor rendkívül káros trendeket, mindent feláldozunk annak érdekében, hogy elérjük a kívánt célt. Pedig csak hallgatni kellene a testünk jelzéseire (kivéve persze, ha valamilyen egészségügyi ok, betegség miatt szigorú diétát kell követnünk).

Nem csak a testünket betegíti meg a sanyargatás és a sokszor egyoldalú táplálékbevitel, de a lelkünket is. Ha hanyagoljuk a társas kapcsolatokat (mert mások nem úgy étkeznek, mint mi), ha már nem érdekelnek a korábban szenvedéllyel űzött hobbijaink (mert az edzés és az étkezések megszervezése túl sok időt vesz el), ha állandóan szorongunk (mert legnagyobb félelmünk a hízás), az hosszú távon ugyanúgy árt az egészségünknek, mintha rendszeresen gyorskaját fogyasztanánk.

Szakemberek azt javasolják, ne vegyük félvállról az orthorexiát. „Lejönni róla” akár ugyanolyan nehéz lehet, mint a bulimia, az anorexia vagy egyéb étkezési rendellenesség esetében — vagyis érdemes ebben is pszichológus, táplálkozási tanácsadó támogatását kérni.