Valódi pihenés testnek és léleknek: ez a titka!

Kevés fájdalmasabb dolgot tudunk elképzelni, mint nyolc óra alvás után kialvatlanul ébredni. Pedig kevés is elég hozzá, hogy az éjszakai pihenésünk kevésbé legyen „hatékony”. Ráadásul egyes szakértők szerint némely alvási póz jobb, mint a többi: nem csak pihentetőbb, de az egészségünkre gyakorolt pozitív hatása miatt is érdemes váltani rá. Néhány tipp felsorolásával abban is segítünk, hogyan hozzuk ki a legtöbbet a napközbeni, hétvégi pihenésből is.

Nem kell túl sokat ragozni, milyen fontos, hogy az alvásunk megfelelő minőségű, mennyiségű legyen. Ha a szervezetünk nem jut elég pihenéshez, az idővel súlygyarapodáshoz, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, az immunrendszer gyengüléséhez, memóriazavarokhoz vezethet. Próbáljunk legalább naponta hat-nyolc órát aludni és törekedjünk rá, hogy mindezt a megfelelő pozícióban tegyük. Elsőre persze furcsán hangozhat, hiszen aludni mindenki tud – ami igaz is, de egy kényelmetlen pozícióban töltött éjszaka során az izmaink nem lazulnak el teljesen, kialakulhatnak keringési zavarok is. Lássuk, hogy egészségügyi szakemberek szerint mi a legjobb alvási pozíció.

Kevesebb horkolás, tehermentesített gerinc

Bár igen kevesek képesek háton elaludni, érdemes próbát tenni vele: ebben a viszonylag semleges pozícióban ugyanis a fejre, a nyakra és a gerincre nehezedő nyomás csökken, így pihentetőbb lesz az éjszaka is. Azonban nem mindenkinek ajánlott ez a póz.

Akik légzési nehézséggel küzdenek, vagy horkolnak, jobb, ha inkább az oldalukon alszanak. Háton fekve ugyanis a nyelv kicsit visszacsúszik a garatba, ellenben oldalt fekve a légutak szabadon maradnak, így enyhül a horkolás is. Ugyanez a pozíció javasolt alvási apnoé esetén is. Az oldalt fekvés jót tesz a keringésnek, a belső szervek kevésbé nyomódnak egymásnak (nem véletlenül kényelmes a várandósok számára is), javul az emésztés, kevésbé kínozzák az érintetteket a reflux tünetei, például a gyomorégés. Ajánlott a hátfájással küzdőknek, ülőmunkát végzőknek is ez a póz, hiszen így némileg tehermentesítjük a gerincet az éjszaka során. Ha pedig a legtöbbet szeretnénk kihozni a pihenésből, refluxszal élőknek és várandós kismamáknak javasolt a bal, míg a szív- és érrendszeri betegséggel küzdőknek a jobb oldalukon aludni. Amit érdemes kerülni, az a hason fekvés, hiszen így nagy nyomás nehezedik a belső szervekre, ízületekre, izmokra.

A pihenés tudománya

A fizikai, éjszakai pihenés mellett érdemes a mentális lazításra is időt szánni. Persze a tökéletes recept nem létezik, mindenki számára más jelenti a kikapcsolódást és a pihenést, de néhány alapelv, úgy tűnik, sokaknál működik. David Eccles, a Floridai Állami Egyetem sportpszichológiai professzora szerint – a szakértő az elit sportolók mentális pihenését tanulmányozza – azok a tevékenységek a legpihentetőbbek, amelyek elmélyülést igényelnek, alacsony kognitív terheléssel járnak és önmagukban élvezetesek. A lényeg, hogy az agyunk az aktív problémamegoldás állapotából kiszakadjon kicsit: hagyjuk az elménket pihenni, elkalandozni. Mindez javítja a memóriát, serkenti a kreativitást. Az aktív pihenés munkától mentes, és ez nem csak azt jelenti, hogy a kenyérkereseti tevékenységünket szüneteltetjük néhány órára, napra.

A pihenésre szánt idő ne bevásárlással, takarítással teljen. John Dattilo, a Penn State Egyetem rekreáció, parkok és turizmus menedzsment professzora, aki a szabadidőt kutatja, vallja, hogy a pihenés akkor lehet valóban frissítő, ha nem feladat-orientált.

Pihenés az, mondja a TIME cikkében a professzor, ha a tevékenység közben nem érezzük magunkat kötelezve arra, amit csinálunk, nem mások elvárásainak akarunk megfelelni vele. Az igazi pihenés felszabadító és személyre szabott. Gyakran a legegyszerűbb tevékenységek nyújtják a legtöbb pihenést, teszi hozzá David Eccles.

Egy 134 ország 18 000 emberét felmérő kutatás szerint a természetben töltött idő, a zenehallgatás és az olvasás voltak a leggyakrabban említett pihentető tevékenységek. Az, hogy kinek mi a pozitív élmény, természetesen egyéni kérdés. Lehet ez egy hosszú séta, kirándulás, olvasás, sport a barátokkal, sütögetés, főzőcskézés a szeretteinkkel, társasozás a gyerekekkel.

A szakemberek szerint, ha a tevékenység közben monotóniát, szorongást vagy elvárásoknak való megfelelést érzünk – az nem pihentető. Ellenben, ha örömöt okoz vagy elveszítjük közben az időérzékünket, ha nem a múlton rágódunk és a jövőn szorongunk közben, az valóban feltölt. Az „igazi” pihenés, ami feltölt, az jelenlétet kíván, elmélyülést: éppen ezért kevésbe pihentető a közösségi média végtelen pörgetése.

Az elmélyülést igénylő pihenés eleinte nehéznek tűnhet, hiszen a társadalmunk az állandó rohanást, elfoglaltságot, folyamatos munkát dicsőíti. A pihenés céltalannak, haszontalannak tűnhet. Keressünk társat a kikapcsolódáshoz, a közösségi aspektus kevésbé teszi a pihenést olyan érzéssé, mintha az árral szemben úsznánk.