Vérvizsgálat mutathatja ki az Alzheimer-kórt

Egy vérvizsgálat az orvosokat is lekörözi az Alzheimer-kór diagnosztizálásában – derül ki egy friss tanulmányból.

Az Alzheimer-kór az egyik legrettegettebb agyi megbetegedés, amelynek kialakulásának okairól egyre többet tudunk, azonban gyógymód nincs rá. Az Alzheimer-kór bizonyos fehérjék lerakódásával jár az agyban, aminek következtében az agy zsugorodik, és az agysejtek végül elhalnak. Ennek következtében a beteg memóriája egyre romlik, illetve kognitív képességei is kárt szenvednek, így hanyatlik a problémamegoldóképesség, nehezen megy a döntéshozatal, de a tárgyak három dimenzióban való érzékelése is kihívássá válik. Idővel mind mentális, mind fizikai szinten romlik az érintett személy állapota, addig, hogy végül az önellátásra is képtelen lesz.

Egy új tanulmány érdekes eredményre jutott az Alzheimer-kór diagnosztizálását illetően.

Eszerint ugyanis egy a kognitív hanyatlást vizsgáló kombinált vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal állapítja meg, hogy a memóriavesztés az Alzheimer-kór következménye-e. Ehhez képest a neurológusok és más memóriaszakértők az esetek 73 százalékában diagnosztizálták helyesen az Alzheimer-kórt, az alapellátást végző orvosok pedig még kevesebb sikerrel jártak ebben, a tanulmány szerint mindössze 61 százalékban tudták azonosítani a betegséget.

A vérvizsgálat egyik része – a plazma foszforilált tau 217, vagy röviden p-tau217 – egyike annak a több vérből kimutatható biomarkernek, amelyeket a tudósok az enyhe kognitív károsodás és a korai stádiumú Alzheimer-kór diagnózisa során vizsgálnak. A teszt a 217-es tau fehérjét méri, amely kiváló indikátora az amiloid patológiának, mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Sebastian Palmqvist, a svédországi Lund Egyetem docense és vezető neurológus tanácsadója.

„A p tau-217 koncentrációjának emelkedése a vérben igen mélyreható az Alzheimer-kórban. A betegség demenciás stádiumában a szintek több mint nyolcszor magasabbak a kórban nem szenvedő idősekkel összehasonlítva” – írta Palmqvist a CNN megkeresésére.

Egy januárban közzétett kutatás szerint egy hasonló p-tau217 teszt akár 96 százalékos pontossággal azonosítja a béta-amiloid emelkedett szintjét, és akár 97 százalékos pontossággal a tau-t. A béta-amiloid és a tau-tangulák jelenléte az agyban az Alzheimer-kór jellegzetes jelei közé tartozik.

Az új vizsgálatban a p-tau217 tesztet az Alzheimer-kór egy másik vér biomarkerével, az amiloid 42/40 arányával kombinálták, amely az Alzheimer-kór másik biomarkerét, az amiloid fehérjék két típusát méri. Az amiloid- és tau-tesztek kombinációja, az úgynevezett amiloid valószínűségi pontszám volt a legprecízebb a kór azonosításában.

Mivel az amiloid lerakódások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdhetnek kialakulni az agyban, akár már a 30-as vagy 40-es években, az agyi amiloid korai diagnózisa döntő fontosságú lehet az életmódváltás és a megelőző gyógyszeres kezelés szempontjából.

A jelenlegi szűrővizsgálatok nem elég hatékonyak

A JAMA Neurology című folyóiratban július végén közzétett tanulmányban 1213, átlagosan 74 éves embert követtek nyomon, akiket kognitív értékeléseknek vetettek alá Svédországban alapellátásban és szakrendelőkben egyaránt. Mindegyik személy vérmintáin elvégezték a p-tau217-tesztet, és az eredményeket a béta-amiloid 40/42 vérben mért értékekkel kombinálták a végső pontszám kialakításához.

A tanulmányban szereplő kombinált vérvizsgálat 90 százalékos pontosságát a gerincvelői folyadékcsapolással igazolták, amely az amiloid PET-vizsgálattal együtt jelenleg a boncoláson kívül az egyetlen biztos tudományos módszer az Alzheimer-kór diagnosztizálására. Mindkét vizsgálat drága, invazív és nem könnyen hozzáférhető.

A vérvizsgálatok eredményeit ezután összevetették a svéd alapellátást végző orvosok és szakorvosok által a betegeknek adott diagnózisokkal. A viszonylag alacsony pontossági arány – 61 százalék és 73 százalék – rávilágít arra, hogy az orvosok számára mennyire nehéz az Alzheimer-kór helyes azonosítása a jelenlegi eszközökkel: a beteggel folytatott rövid interjú, egy rövid kognitív teszt és az agy komputertomográfiás vagy CT-vizsgálata.

Ráadásul a kutatók szerint a szakemberek által vizsgált betegek 20-30 százaléka szed olyan gyógyszereket vagy rendelkezik olyan egészségügyi állapottal, amelyek az Alzheimer-kór tüneteit utánozhatják. A kognitív funkciókat befolyásoló betegségek közé tartozik az érrendszeri demencia, a depresszió, a pajzsmirigybetegség, az alvási apnoe és még a B12-vitamin hiánya is.

Ha ezeket a betegségeket nem észlelik a kezdeti vizsgálat során, akkor az amúgy egészséges emberek veszik el a túltelített várólistákon és a különböző vizsgálatokra az időpontokat. Ez akár azt is okozhatja, hogy egy valódi Alzheimer-kóros páciens túlságosan későn jut el szakemberhez, amikor már nem kaphatja meg a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszereket.