Súlyosabb és egyre korábban jön az életközepi válság

Az ENSZ 2024-es boldogságjelentéséből kitűnik: Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is drasztikusan csökken a fiatal generációk boldogságszintje. Sőt, korunk tizen- és huszonéveseinek kedélyingadozása ma már az életközepi válságra emlékeztet.

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában egyaránt csökken a fiatalok boldogságszintje – mutat rá az ENSZ 2024-es boldogságjelentése. A szakemberek szerint abban, hogy az ifjú generációk boldogságérzete ennyire megváltozott, bizonyára szerepet játszik, hogy már régóta korlátlanul hozzáférnek a különböző közösségi médiás platformokhoz – írja a The Guardian. Az Egyesült Államok fiataljai ma már kevésbé elégedettek a helyzetükkel, mint a korábbi nemzedékek, ez pedig történelmi trendfordulónak tekinthető. A kutatók felhívják a figyelmet: a tengerentúli tizen- és huszonéveseket az életközepi válsághoz hasonló lelki problémák nyomasztják.

Amerikában olyannyira hanyatlik a 30 év alattiak mentális jóléte, hogy az ország immáron nem is szerepel a legboldogabb nemzetek előkelő húszas listáján.

A 15 és 24 év közötti fiatalok egészen 2017-ig boldogabbak voltak, mint a szüleik, illetve a nagyszüleik nemzedéke, ez a tendencia azonban hét évvel ezelőtt megváltozott, és a jelenlegi folyamatok alapján hasonló veszély fenyegeti Nyugat-Európát is. Az Egyesült Államok ma már csak a 23. a világ legboldogabb országainak listáján. Ha viszont csupán a 30 év alattiak elégedettségérzete számítana, akkor az USA a 62. helyig csúszna vissza, és még Guatemala, Szaúd-Arábia és Bulgária is megelőzné. Ám ha kizárólag a 60 évesnél idősebbek véleményét vennénk alapul, az Egyesült Államok a világ 10. legboldogabb országává lépne elő.

Az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában minden korcsoportban visszaesett a boldog lakosok száma, de a legnagyobb csökkenést mégis a fiataloknál mérték. 2010-ben az ifjú generációk még boldogabbnak mondták magukat a középkorúaknál, mostanra azonban ez is megváltozott.

Az ENSZ jelentéséből nem derül ki egyértelműen, hog mi lehet az új trend pontos oka, de a The Guardian cikke szerint a túlzott közösségimédia-használat, a jövedelmi egyenlőtlenségek, a lakhatási válság, valamint a háborútól és a klímaválságtól való félelem is szerepet játszhat benne.

Németország esetében is nagy a visszaesés: míg korábban a 16. helyen állt, ma már csak a 24. legboldogabb nemzet a világon. A top 20-ban két új szereplőt (Costa Rica, Kuvait) is felfedezhetünk, Libanon és Afganisztán viszont még mindig sereghajtónak számít. Kambodzsában, Oroszországban és Kínában is emelkedett a lakosság boldogságszintje, a legnagyobb növekedést azonban Szerbia könyvelheti el.

A világ legboldogabb országának Finnország számít, de a top 5-ös listán találjuk Dániát, Izlandot, Svédországot és Izraelt is.